Domokos

A települést 90%-ban magyarok lakják, őrzik hagyományaikat. Ősi templomát 1943-ban bombatalálat érte, de később Debreczeni László tervei alapján új, szép fiatornyos templom épült, amelybe a régiből a 18. századi szószéket sikerült átmenteni.

Kassa

Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.

Nevezetességei:

A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.

A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.

A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.

A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.

A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.

Karlóca

Pétervárad szomszédjában van a Báthoriak ősi birtoka, a 170 éven át török uralom alatt álló Karlóca. 1699-ben itt köttetett a béke a törökök és a Habsburgok között. Ennek emlékét a Békehozó Miasszonyunk Kápona őrzi.

Illés

A Szitnya csúcsáról a zöld jelzésen haladva érjük el Illést. A falu temploma állítólag hazánk legrégebbi templomai közül az egyik.

Gyimesi-szoros (Gyimesbükk, Kontumác, Rákóczi vár)

Ahol a Kárenta-pataka beletorkollik a Tatrosba, ott húzódik az ezeréves határ. Felette egy dombon a völgy első római katolikus temploma, a kontumáci Nagyboldogasszony kápolna áll. Mellette közvetlenül világháborús katonai emlékhely fogad. A szorosban a MÁV legkeletibb őrháza található, ahol Bilibók Ágoston vasúttörténeti gyűjteménye tekinthető meg. Az őrház fölött, a Kőorr-hegycsúcs Antalok sorka nevű nyúlványán áll a romos Rákóczi vár, melynek szerepe mindig is a határ ellenőrzése volt.

 

Szent László kápolna (Csíkszépvíz)

A kápolna már az 1767-ben készült katonai térképeken is szerepelt. A rom feltárása 2010-ben kezdődött. A helyiek a romoknál emlékművet kívánnak emelni Szent László tiszteletére, így őrizve Erdély védőszentjének szellemét.

Holtmaros

A magyar többségű Maros-völgyi település, Holtmaros református templomában őrizték sok éven keresztül az erdélyi irodalom egyik legnagyobb alakja, Wass Albert hamvait. A templom kertjében álló szobrát a román hatóságok levetették. Helyette kis fenyő emlékeztet az üldözött íróra, míg szobra ideiglenesen bekerült a templomba. A Czegei Wass Alapítvány és a Holtmarosi Református Egyházközség által működtetett Tulipán Gyermekotthonban 12 állami árvaházból származó gyermeket nevelnek.

Demsus

Demsus ősi, feltehetően 13. századi román stílusú temploma Erdély egyik legrégebbi egyházi műemléke. Építéséhez a közeli római kori Várhely romjaiból használtak fel sírköveket, és faragványokat. Egyesek szerint már a IV. században ókeresztény templom állt a helyén, mások úgy vélik, az ősi magyar hitvilág kultuszhelyére épült. Demsus templomát később közösen használták a reformátusok és a görögkeletiek.