Archives
Fehérvíz
Nagypestény
Felsőszálláspatak
Nagyócsa
Nagyócsáról a XVII-XVIII. zzázad fordulóján igen hosszú volt az út a hallei egyetemig. Bél Mátyás nem volt rest ezt az utat végigjárni, majd Halleban megállapítani, hogy milyen keveset tudnak nyugaton a Magyar Királyságról. A polihisztor rövid németországi tanítóskodás után 1708-ban haza is tért, és 100 évvel Széchenyi előtt hozzálátott a magyar nyelv, kultúra, oktatás felvirágoztatásának. A Németországban látott példa alapján átalakította a besztercebányai gimnáziumot, majd a pozsonyi evangélikus líceum vezető lelkésze lett. Ő kutatta először a székely rovásírást. Szimpatizát Rákóczival, amiért Heister tábornok kis híján kivégeztette. Legfontosabb, máig ható tudományos jelentőségű munkája a Notitia Hungariae novae historico-geographica volt. Saját identitását úgy fogalmazta meg latinul, hogy „lingua Slavus, natione Hungarus, eruditione Germanus”, vagyis, hogy szlovák anyanyelvű, magyar nemzetű és német műveltségű. Nem sokkal halála után a Magnum decus Hungariae (Magyarország nagy ékessége) címet kapta. A besztercebányai egyetem ma az ő nevét viseli.
Nem is csoda, hogy szülőfaluja központjában, az egykori szülőház helyén áll szobra, amelyet születésének 300. évfordulóján, 1984-ben emeltek. A szobor mögötti iskola is Bél Mátyás nevét viseli, míg 3 házzal feljebb, az utca jobb oldalán emlékszobája is van Nagyócsa neves szülöttének. (A múzeum telefonszáma: +421455349073)
A szobor mellett áll a Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma, mely a XIV. században épült. Gótikus jegyeitől a későbbi átépítések többnyire megfosztották, de azért így is “megér egy misét”, főleg, ha tudjuk, hogy oltárát Lőcsei Pál mester készítette.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja Bél Mátyás szobra.)
Zolna
Zolna kapcsán a krónikák legelőször Zólyomi Tóbiás fiainak, Bitó és Zobratha comeseknek a nevét jegyezték fel 1311-ben. A Borsa-fiak lázadásának leverésekor mutatott vitézségükért kapták birtokul a falut III. Andrástól. Aztán mikor utód nélkül hagyták itt Zólyom vármegyét és ezt a földi világot, a birtokot unokafivérük unokája, Zolnai Tamás örökölte. És bár Zolna a véglesi királyi váruradalom tartozéka volt, a Zolnai család mindvégig birtokos maradt a településen. Kastélyuk középkori alapokra épült, ám mióta 1944-ben megrongálódott, romos állapotban várja a megújulást vagy a beteljesülést. Szerencsére a kastély melletti Szent Mátyás apostol tiszteletére szentelt kora gótikus temploma jó állapotban van, így aki Zólyom környékén jár, annak érdemes egy kiruccanást tennie Zolnára.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a gótikus templom.)
Alsómicsinye
Nem sok magyar szabadságharcost ítélt kétszer is halálra a Habsburg bíróság. Beniczky Lajos volt az, akit 1849-ben az aradi hadbíróság kötél általi halálra ítélt, amit aztán kegyelemből húsz év kényszermunkára változtattak. Beniczky Lajos az 1856-os általános amnesztia után nem sokáig fért a bőrébe: 1865-ben függetlenségpárti szervezkedés miatt ismét halálra ítélték, ebből lett 20 év várbörtön, ám a kiegyezés után ismét megmentette az amnesztia.
Zólyom vármegye alispánja hamar Kossuth hívévé vált, majd a szabadságharc idején bányavidéki kormánybiztos és vezérezredes lett. Olyan haditettek fűződnek a nevéhez, mint Hurban megverése Budatinnál, a losonci rajtaütés, Felső-Magyarország középső részének felszabadítása vagy éppen sikeres gerillaharc a Vág völgyében.
Ez mind eszébe juthat az utazónak, ha Alsómicsinye felé visz az útja, hisz itt született a mostoha sorsú Beniczky Lajos. A mostoha sorsú szabadságharcosnál már csak a Micsinyei, majd a Beniczky család ősi birtoka, Alsómicsinye 16. századi késő reneszánsz várkastélya van mostohább állapotban. A második világháborúban súlyosan megrongálódott omladozó épület a falu feletti dombon várja, hogy valaki megmentse az enyészettől.
(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kastély.)
Sofronya
Miközben Franciaországban épp a csőcselék tombolt és rombolt, 1789-ben Sofronyán a Purgly család szép kis kastélyt építtetett. Aztán 1881. június 10.-én megszületett Purgly János lánya, Magdolna, aki 1900-ban egy miskolci farsangi bálon megismerkedett egy ellenállhatatlan sorhajókapitánnyal. Horthy Miklósnak hívták a tisztet, aki aztán itt, a sofronyai kastélyban el is jegyezte kedvesét. Az esküvőt már az aradi református templomban tartották, 1901-ben. Életük innentől összeforrt, a kormányzóvá lett Horthyt mindenhova hűséggel követte hitvese, a főméltóságú asszony.
A kastély mellett ma termálfürdő működik.
Sofronya környékén még akad néhány település, ahol magyar szót hallhatunk, vagy katolikus templomba térhetünk be. Ilyen települések Nagyvarjas, Szentpál és Tornya is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a sofronyai kastély.
Kunigunda vára
Aki megmássza a Dunajec áttörését őrző Korona-hegy Okraglica nevű csúcsát, feltétlen menjen tovább a kék jelzésen a hegy északi oldalára, ahol magyar történelmi emlékkel találkozhat. Az Okruglicáról úgy fél órás ereszkedés után érhetünk ugyanis Lengyelország legmagasabban fekvő várához, Kunigunda romjaihoz. Az erődítményt az 1200-as években építették a környék védelmére, és a XV. század első felében a husziták rombolták le. De minket jobban izgat az a fejezet, ami egy számunkra oly kedves személyiségről szól. A tatárjárás idején a vár ugyanis nem másnak, mint IV. Béla lányának, a lengyelek hőn szeretett királynéjének, Szent Kingának nyújtott menedéket. Őt idézi elénk a romok egyik sziklaüregében felállított egész alakos szobra is. Az egykori vár alapjain felidézhetjük Szent Kinga legendáriumát. A királylányból tizenöt évesen lett lengyel királyné, Boleszláv krakkói herceg hitveseként. A királyi pár közös fogadalmuk értelmében örökös tisztasági fogadalomban élt. Kingának nagy szerepe volt a tatárjárás utáni újjáépítésben, a lengyelek pedig templomokat, kolostorokat és legnevezetesebb sóbányájukat is neki köszönhetik. Férje halála után klarissza apáca lett, vagyonát szétosztotta a szegények között, s visszavonultan élt az általa alapított ószandeci kolostorban, mígnem 1292-ben megtért urához. Bizony, ma már talán el se hisszük, de volt idő, amikor így éltek és ennyi mindent hagytak maguk után vezetőink. A királyné ki is érdemelte, hogy az ezredfordulón II. János Pál pápa szentté avassa.
A 780 méteren fekvő vár több irányból is megmászható: Kroscienko nad Dunajcemből a sárga, majd kék jelzésen másfél óra, míg Stromowce-Niznéből a sárga, majd zöld jelzésen szintén másfél óra az út, de amennyiben túránkat variáljuk az Okraglica és a Sólyomkő meghódításával, akkor természetesen több.
