Szinevéri-tó

Szinevéri-tó

A közel 1000 méter magasan fekvő Szinevéri-tó közepét egy apró sziget ékesíti. A tó gyalogszerrel körbejárható, de tutajjal is lehet.

A Szinevéri-tótól vezet az út a tengerszem fölé magasodó Tó-havasra. Innen csodás kilátás nyílik a tóra és a Gorgánok hegyeire-völgyeire.

Bánffy-tengerszem (Jézer-tó)

A Kelemen-havasok központi részében, a Lomás-patak hosszú völgyén keresztül közelíthető meg a Büdös-patak fejében elterülő Bánffy-tengerszem. A másik nevén Jézer-tó a Rekettyés tető alatti vulkanikus kőzet üregében talált magának fekvőhelyet. A Borókás övezte tavacska az egyetlen tengerszem Erdély vulkáni hegyláncában. A tó fölötti Rekettyés tető oldalában egy meteorológiai állomás található.

Bukura-tó

Bukura-tó

A Retyezát katlanaiban csaknem száz kisebb-nagyobb tó idézi a jégkorszakot. Közülük a legismertebb, Erdély legnagyobb tengerszeme, a Bukura-tó. A glaciális eredetű tó a Retyezát központi csúcsainak kedvelt kiindulópontja. Déli partján a nemzeti park által kijelölt sátorozóhely található.

Felkai-tó

Felkai-tó

Sokáig nézegettük a Gerlachfalvi-csúcsot ostromló felhőket, amelyek egyre lejjebb ereszkedtek, elvéve tőlünk még azt az apró örömöt is, hogy a Kárpátok legmagasabb csúcsának látványában gyönyörködjünk. A Sziléziai-háznál állva gyorsan meg is született a döntés: hiába van itt velünk a hegyi vezető, nincs sok értelme így felmenni a „haza legmagasabb oltárára”.
Maradt tehát a Felkai-völgy, de persze nem úgy tekintettünk rá, mint a ló helyett a szamárra, hisz tudtuk mennyi kincset rejt a Sziléziai-ház és a Lengyel-nyereg közti szakasza. A Sziléziai-ház mai formájában persze nem tartozik a kincsek közé. Mai alakját 1968-ban nyerte el, a „Gerlach alatti palota” – ahogyan a korabeli lapok nevezték – azóta fogadja ezzel a szocreál külsővel látogatóit a Felkai-tó felett, 1676 méteren. Egyébként az első házacskák (Hunfalvy-ház, Blasy-ház, Felkai-turistalak) még a XIX. században épültek itt, majd 1895-ben a Kárpát Egyesület Sziléziai osztálya húzott fel egy földszintes faházat. Ez égett le 1962-ben, hogy helyére kerüljön a hegyi szálló, amelyet több irányból is meg lehet közelíteni. Ótátrafüredről a sárga, Tátraszéplakról a zöld, míg Tarajkáról a piros jelzésen érhetünk ide 2 óra alatt. A Poprádi-tótól már keményebb menet vár ránk a piroson, hisz onnan ki kell mászni az Osztervát, majd a Gerlachfalvi-csúcsot oldalazva, három óra alatt érhetünk a Felkai-tóhoz.
Szóval a Felkai-tó partján mi a völgyön felvezető zöld jelzést választottuk, amely a Lengyel-nyeregig pont két órás túrát jelent. A Felkai-völgyteraszokon felfelé vezető út feltárását is a Kárpát Egyesület Sziléziai osztályának köszönhetjük, ennek emlékét egy szikla oldalában – csodák-csodájára épségben megmaradt – emléktábla is őrzi. A Felkai-vízesés mellett felbaktatva a második teraszra, a tavasszal különleges virágoknak otthont adó Virágoskert elnevezésű havasi rétre érünk. Innen indul egyébként a Gerlachfalvi-csúcsra vezető legnépszerűbb mászóút, a Felkai-próba. A völgy harmadik teraszán, 1945 méteren terül el a Felkai-Hosszú tó. A tengerszem partján egy másik híres mászóút, az egész Tátra leghosszabb, mintegy 800 méteres szakadéka, a Karcsmar-folyosó beszállását láthatjuk, amelyen keresztül a hegymászók elsősorban télen hódítják meg a Gerlachfalvi-csúcsot. A Felkai-völgy felső végének törmelékmezeje már fokozottabb figyelmet igényel, a bezáruló katlan egyre meredekebb útszakaszán vasláncok segítségével kapaszkodhatunk fel a főgerincre, a Tátra északi és déli oldalát összekötő legnépszerűbb átjáróhoz, a Lengyel-nyeregbe.

A Felkai-völgy felső részét őrző Sziléziai-ház megközelítése:
Felsőhágiról (Vyšné Hágy) a sárga, majd piros jelzésen 3 óra 30 perc.
Tátraszéplakról (Tatranská Polianka) a zöld jelzésen 2 óra.
Tátraszéplakról (Tatranská Polianka) az aszfaltozott úton 2 óra 15 perc.
Tátraotthonból (Tatranské Zruby) a kék, sárga majd zöld jelzésen 2 óra.
Újtátrafüredről (Nový Smokovec) a sárga, majd zöld jelzésen 2 óra 25 perc.
Ótátrafüredről (Starý Smokovec) a kék, majd piros jelzésen 2 óra 15 perc.
Tarajkáról (Hrebienok) a piros jelzésű Felső turistaúton (Magisztrális út) 2 óra 5 perc.

Aktuális időjárás a Sziléziai ház honlapján, ahol a friss szállásárak is fent vannak. (A Hazajáró Egylet tagjainak mi intézzük a szállásfoglalást; hívd Jakab Sándort: 00421/908433762)

Fotó: Nagy Árpád

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Sziléziai-ház.)

Öt-tavi-katlan

Öt-tavi-katlan

Magyar emlékekkel nem csak a Tátra településein és völgyeiben lehet összefutni, találunk belőle 2000 méter felett is, a Kis-Tarpataki-völgy sziklatornyos völgyfőjében. Bár, ehhez már komolyabb túra vár ránk: Ótátrafüredről a zöldön 3 és fél óra, Tátraerdőfalváról a sárga majd zöld jelzésen 4 óra, míg Tátralomnicról a kék majd zöld jelzésen 4 óra 15 perc az út a Téry-házig, az 1100 méteres szintemelkedésről már nem is beszélve. De figyelembe véve az út közben összeszedhető élményeket, bizton állíthatjuk, hogy a túra minden fáradságot megér.
Bármelyik jelzésen is érkezzünk az említettek közül, a Kis-Tarpataki-völgy bejáratát jelző, 1300 méteren fekvő Óriás-vízeséssel találkozni fogunk. Innen a Zamkovszky-házhoz kapaszkodunk, amely már 1475 méteren van. A házat 1943-ban a neves lőcsei hegymászó, túravezető, Zamkovszky István építette, de a kommunisták hamarosan államosították. A népszerű turistaházban mindig nagy a forgalom, jó a hangulat és bőséges a választék, itt fel tudunk tankolni, mielőtt megkezdenénk két órás hegyi menetünket a zöld jelzésen.

1600 méter körül elérjük az erdőhatárt, a lucokat a törpefenyvesek bozótvilága váltja fel, egyre szélesebb kilátást nyújtva a körénk tornyosuló hegyek felé. Balról a Közép-orom, jobbról pedig a Lomnici-csúcs mellékgerincei kísérik utunkat. A törmelékes sziklagörgetegeket zöldre és barnára festik a zuzmók, a kevésbé kitett köves lejtőkön gyepfoltok zöldellnek, és itt-ott, egy-egy hasadék menedékében ritka virágok is előbújnak.

A jégkorszaki múlt hagyatékain, morénákon átkelve az egyre meredekebbé váló völgyzáródás tetején feltűnik a Tátra legmagasabban fekvő háza, a magyar turisták számára oly kedves Téry Ödön menedékház.

2015 méteres magasságban a Kárpát Egyesület megalapítója, a magyar turista mozgalom egyik legkiemelkedőbb alakja, Téry Ödön javasolta menedékház építését, 1889-ben. A lovak és teherhordó munkások segítségével megépült menedékházat 1899 augusztusában adták át. Az avatóünnepélyen hiába tiltakozott ellene Téry, a tagság róla nevezte el a házat, amely külső megjelenésében szinte semmit nem változott napjainkig. A Téry-ház fölött monumentális a kilátás a majdnem teljes, másfél kilométer átmérőjű kört rajzoló Öt-tavi katlanra, amely felett a gerinc az egész Tátra egyik legpompásabb látványát nyújtja. Hivatalosan innen az egy irányú sárga jelzésen a 2352 méteres Vöröstoronyi-hágón átkelve a Nagy-Tarpataki-völgybe juthatunk. A zöld jelzés a 2378 méter magasan fekvő Kis-nyereg-hágón kel át a Jávor-völgybe.
De ennyi élmény után akár vissza is ereszkedhetünk a 3 órányira fekvő tátrai településekre.

A Zamkovszky-menedékház történetéről itt olvashattok, míg honlapját itt találhatjátok. Férőhely 2, 4 és 5 ágyas szobákban 23 ágy + 2 pótágy. A Téry-menedékházban jelenleg 24 férőhely van, honlapján a friss időjárásról is tájékozódhatunk. (A Hazajáró Egylet tagjainak mindkét házban intézzük a szállásfoglalást; hívd Jakab Sándort: 00421/908433762)

(A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Téry Ödön menedékház.)