Kassa a Kojsói-havasok és a Tokaj-Eperjesi-hegység találkozásánál fekszik. A fényes múltú várost méltán nevezték anno Felsőmagyarország metropolisának. Ma csaknem negyedmillióan élnek itt, az egyetemeknek, kulturális intézményeknek, katolikus érsekségnek és egyben ipari létesítményeknek is otthont adó Kassán.
Nevezetességei:
A gótikus Szent Erzsébet Székesegyház. Közepén látható a csillárt tartó magyar szent korona. A király-oratóriumhoz vezető híres Királylépcsőn maga Mátyás király lépdelt fel itt jártában. A szentélyben a templom legkiemelkedőbb építőművésze, Kassai István mester keze munkáját, a 15. századi szentségházát csodálhatjuk. Szemben fejet hajthatunk a szárnyas főoltár előtt is, ami az 1400-as években készült a nevezetes kassai képfaragó műhelyben. Az altemplomban II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosótársai, köztük gróf Bercsényi Miklós alusszák örök álmukat.
A város halottait idézi a dóm szomszédságában a Szent Mihály-kápolna, amely hajdan temetőkápolna volt, s körülötte terült el egykor a középkori temető.
A központban szinte minden épület történelmünk egy-egy nagy eseményének a színfala. A főutcán ott sorakoznak egymás mellett a felvidék nemesi családjainak kúriái. Itt van példának okáért az egyik legrégebbi épület, a 14. századi Lőcsei-ház, ahol Tinódi Lantos Sebestyén is lakott, és ahol Bethlen Gábor, miután elfoglalta Kassát, 1626-ban fejedelmi esküvőjét tartotta Brandenburgi Katalinnal.
A Hóhér-bástya udvarán a Rodostói-ház idézi fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem törökországi száműzetését.
A városban szobra van Kassa országgyűlési képviselőjének, Esterházy Jánosnak és a kassai polgárnak, Márai Sándor írónak, akinek gyermekkora színhelyén, a Mészáros utcai házban emlékszobát is berendeztek.
Körmöcbányától északkeletre a Körmöci-hegység főgerince alatt terül el Szkalka, ahol hazánk egyik legrégebbi síközpontja található. Első menedékházát Körmöcbánya városa építette 1913-ban a magyar sísport támogatására. És azt is illik észben tartani, hogy 1914 januárjában a Magyar Sí Szövetség itt tartotta első országos síversenyét.
Amikor 1898-ban egy olasz anarchista meggyilkolta Erzsébet királynét, Kárpát-medence szerte több mint 3 millió emlékfát, cserjét ültettek a magyarok hőn szeretett Sissi emlékére. A földművelésügyi miniszter felhívására belőlük ide, a körmöci erdőbe is jutott néhány példány.
A Körmöci-hegység koszorúzta völgyben elterülő, alig 7000 lakosú, magas falakkal védett patinás városka Körmöcbánya. Virágkora a 14. századra tehető, amikor Károly Róbert szabad királyi város rangra emelte. Ekkor érkeztek ide az első németek, akik nyomban pénzverdét is alapítottak, amely a legújabb korig meghatározta a város történetét. A körmöci ugyanis a történelmi Magyarország legjelentősebb pénzverdéje volt. Itt verték a királyi ezüstgarast és az aranyforintot, a híres aranydukátot, ami évszázadokon át a legjobb fizetőeszköz volt Európában. Az egykori aranykor emlékét a régi patríciusházak őrzik.
A szlovák geográfusok ide helyezik Európa Közepét. A hegyen már nyolc évszázada áll a Szent János templom.
Van egy apró, sajátos hangulatú falu a Tarcal-hegység délkeleti csücskében, aminek neve egy szóban mindent elmond a szerémségi szórvány helyzetéről: Maradék. Így hívják a települést, ahol mára 500-an maradtak magyarok.
A helybéli eredetlegenda szerint a település helyén valamikor réges-régen véres csata dúlt, melynek következtében kő kövön nem maradt – csak egy ház, és annak a tornáca. Ez a ház lett aztán az újjáépítés alapja, köré épült fel a jelenlegi falu.
A török hódoltság idején szinte elnéptelenedett Szerémséget szerb és horvát telepesek lakták be. Aztán a 19. században dunántúli és bácskai magyarok érkeztek, így hamarosan ők váltak Maradék legnépesebb nemzetiségévé.
Pétervárad szomszédjában van a Báthoriak ősi birtoka, a 170 éven át török uralom alatt álló Karlóca. 1699-ben itt köttetett a béke a törökök és a Habsburgok között. Ennek emlékét a Békehozó Miasszonyunk Kápona őrzi.
A történelmi Bács-Bodrog vármegyében, a Duna bal partján fekszik Újvidék. A legenda szerint a várost a török kiűzése után a folyó túlpartján fekvő Péterváradról áttelepült katonák alapították. 1748-ban kapott városi jogokat Mária Teréziától. Újvidék ugrásszerű fejlődésen ment keresztül a Monarchia idején, ekkor épült a központ legtöbb, ma is régi fényében ragyogó épülete.
Laziszkó falu mellett található Közép-Európa egyik legnagyobb faépítménye, a Szentkereszt evangélikus fatemplom. Festői környezetben fekszik, de eredeti helyéről, Nagypalugyáról a ’70-es években helyezték át ebbe a faluba. Eredeti helyére meg 1693-ban, a protestánsok templomépítési szándékait szentesítő soproni országgyűlés után építették, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül, mivel a rendelet tiltotta a templom építéséhez a vas és a kő felhasználását. A hatezer férőhelyes hatalmas fatemplom barokk berendezésének egy részét, például a fából faragott oltárt még ma is megcsodálhatjuk.