A 13. századtól hat évszázadon át a Máriássy család birtokolta település kastélyai és nemesi kúriái a magyar múlt maradandó jelképei. Berzétén a magyarság megmaradásának záloga a hit, melynek bástyája a 13. századi református templom.
Archives
Pelsőc
A fennsík kapuját őrzi az Árpád-kori Pelsőc. A település 13. századi erődített temploma a Bebek család temetkezési helyéül épült. Később átépítették, majd 1807-ben haranglábat is kapott. A középkorban Pelsőc a vármegye jelentős központja volt, egészen 1849-ig, amikor a betörő oroszok felégették.
Sajógömör
Az egykori vármegye egyik legősibb települése Sajógömör. Kicsi falu hatalmas múlttal. A királyi birtok a 14. században már a vármegye székhelye volt. A huszitáktól Mátyás király 1460-ban foglalta vissza. A régi birtokosokra, a magyar történelem ismert családjaira emlékeztet a központban a 18. századi Szent-Ivány-kastély. A tudást 1884-ig az evangélikus polgári fiúiskola szolgálta.
A faluban Igó Aladár is letette a névjegyét: a község legendás szülöttjét, a XVIII. századi cigányprímást, Cinka Panna hegedűvirtuózt öntötte szoborba. Azt a kivételes tehetségű leányt, akinek nagyapja II. Rákóczi Ferenc udvari zenésze volt.
És van itt, az evangélikus templom mellett egy másik szobor is, Holló Barnabás 1917-ben közadakozásból felállított Mátyás-szobra, amit egy híres Mátyás király monda ihletett. Úgy regélik, az igazságos király itt kapáltatta meg a népet lenéző főurakat, tanulságos leckét adva nekik a földműves nehéz munkájáról.
Tornalja
A gömöri magyarság kulturális központja Tornalja. Ősi, 15. századi gótikus temploma ma már a reformátussá lett közösséget szolgálja. A kisváros a magyar oktatásnak is egyik központja.
Gömörszőlős
Sokan elmentek, alig hetvenen maradtak. Helyükre a csend és a nyugalom költözött Gömörszőlősre. A trianoni határon inneni „kis Gömör” apró Árpád-kori zsákfalujában a hagyományos életforma kifakulóban van: az önellátó paraszti gazdaság földműves, állattenyésztő, erdőgazdálkodó munkaeszközei a virágzó földekről a néprajzi gyűjteményekbe kerültek. Mégis, sokan jönnek ide, ismerkedni a paraszti kultúra megőrzött értékeivel, és olyanok is akadnak, akik a letelepedés útját választják. Az ökológiai szellemű falufejlesztési programnak hála sorra újulnak meg a régi épületek, egyre többen térnek vissza a hagyományos életformákhoz, így válik Gömörszőlős ökofaluvá.
Az 1824-ben épült református templom lelkésze 1849-ben nem volt más, mint Tompa Mihály.
Predeál
Egykor Magyarország és Románia határvárosa volt. Mára már a régi vámház is elvesztette funkcióját.
Repenye, Kispatak és Fülöpfalva
Kenézi telepítésű falucska Repenye. A ruszin népcsoportok, így a bojkók is a görög katolikus vallást követik. Fenyőgerendából épült templomaik egyik gyöngyszemét sajnálatos módon a ’90-es években bádoggal fedték be, de kívül-belül így is sok régi fafaragást és értéket megőrzött.
A Borzsa-havasok ölelésében fekszik Kispatak. Klasszikus bojkó falu a hegyek között, lakói igen barátságosak, főleg a magyarokkal.
A Fehér-ág völgyében továbbhaladva érjük el az 1463-ban alapított Fülöpfalvát.
A Repinka patak partján álló jellegzetes bojkó típusú görög katolikus fatemplom a 18. században épült az Istenszülő Szűz Mária Istenanyasága tiszteletére. A mesterien összeácsolt épület kétszintes, zsindelyezett tornya érdekes tulipános díszítőelemeket mutat. A templom mellett ruszinföldre jellemzően külön harangláb áll.
Ökörmező
A bojkó rutének központja, és a Nagy-Ág folyó legnagyobb települése Ökörmező. Az elmúlt korok élő tanúja az 500 éves tölgyfa, ami alatt még maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megpihent. Elnézve a városias életképet, nehéz elképzelni, hogy itt régen csak néhány pásztorkunyhó állt, majd az Úrmezeiek régi birtokára a 15. században a Lipcsei földesurak telepítettek a Kárpátokon túlról ruszinokat. A ruszin többségű Ökörmezőn a szovjet rendszer előtt majd 700 német mellett több mint 250 magyar is élt.
A két nagy háború hősi halottainak emlékét kereszt őrzi.
Pürkerec és Zajzon
Pürkerec sziklára épített háza, a 15. századi gótikus templom ma is áll. Még az 1767-es, szinte az egész falut elpusztító tűzvész sem fogott falain. Bejáratánál Pap György lelkész 1722-ből való síremlékének felirata állítja meg az útonjárót.
A pürkereciek régen főleg földművelésből éltek és mészégetéssel is foglalkoztak, ám az államosítás a szorgos emberek tömegeit kényszerítette az iparba.
Akik nem vándoroltak el, annál inkább ragaszkodnak az ősi rendhez, nem kérnek új szokásokból, hisz itt van nekik a borica vagy éppen a tojásírás.
Hétfalu magyar népe Hontérius szász reformátor hatására lett evangélikussá. Pürkerec szomszédvára, Zajzon temploma tanúskodik a helyi magyarok hitéről. A falu büszke híres szülöttére, Barcaság első magyar költőjére, a Petőfi követő Zajzoni Rab Istvánra. A hazafi emlékét a központban mellszobor is őrzi.