Óhegy felett őrködik a Nagy-Fátra déli előszirtje, az 1283 méter magas Majer-szikla, amely olyan jellegzetes, hogy már távolról felkelti a szemlélőben a vágyat, hogy a tetején állhasson. A völgyből nézve a sziklaerkély olyan benyomást kelt, mintha egy hegycsúcs lenne, aztán mikor Óhegyről a kék jelzésen felkapaszkodunk rá (4 km; 800 méter szintemelkedés; legalább két órás út), fent látjuk meg, hogy itt vannak magasabb csúcsok is. Persze nem rohanunk tovább, mert a Majer-szikla már önmagában megér egy kirándulást. A bükkerdővel borított csúcs nyugati oldalában egy sziklaszirtről nézhetünk le a mélyben fekvő Óhegyre, a szomszédos Alacsony-Tátrára és Körmöci-hegységre, a távoli Polyánára és Veporra, és a mögöttünk magasodó Nagy-Fátra gyephavas gerincére, amelyet a Krizsna tornyos csúcsa zár le, és amely a Liskával ereszkedik a Majer-szikla felé. A csúcs Török faluból is megmászható a sárga, majd kék jelzéssel; innen is 4 km az út, a szintemelkedés 725 méter. Amennyiben több időnk van, a Krizsnát és a Közép-ormot se hagyjuk ki. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kilátópont.
Mielőtt a Fekete-Kőrös a Borzi-szorosnál elhagyná a Belényesi-medencét, Belényesújlak határában szépen megkerül egy kopár hegyet. Ez a hegy a Pontos-kő, egy remek igazodási pont. Éppen arra való, hogy felmásszon rá az ember, és végig tekintsen az alant elterülő Belényesi-medencén. Innen többféle szempontból is szemügyre lehet venni a tájat. Egyrészt földrajzilag, ugyanis a medence és a környező bihari hegyek innen remekül megmutatják magukat. Balra a Királyerdő, jobbra a Béli-hegység látható, a két hegységet a Pontos-kő alatt nyugat felé rohanó Fekete-Körös választja el egymástól. A Belényesi-medencét ölelő hegységek közül a legmagasabbra a Bihari-hegység nőtt, éppen szemközt a Pontos-kővel. A legenda szerint a Pontos-kő alatt egy tengerszem van, amit, ha megbontanának, a víz elöntené a Belényesi-medencét.
De történelmi szemszögből is vizsgálhatjuk a tájat a hajdan erődítménnyel is díszített Pontos-kőről: a medence magyar népén próbált már eret vágni a rác és a török is, mégis a románok öldöklései hagyták itt a legmélyebb nyomot. 1919-ről Köröstárkány és Kisnyégerfalva, 1944-ről Magyarremete tudna mesélni, de nem teszi, inkább hallgat.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a Pontos-kő 300 méter magas orma, amelyet Belényesújlak felől tudunk megközelíteni. A hegy alá érve, a folyó partjától indulva toronyiránt, juhcsapásokon kell legyőznünk a 150 méteres szintkülönbséget.
„A telepnek sétaútjai felvezetnek a hegyoldalon a fenyvesek közt a hegyek ormaira. A legtöbben azt az utat járják, mely a fürdő fölött kiemelkedő Apor-bástyára vezet. Egy festői formájú magas szikla-szál ez; a tetejére épített csinos szétnéző toronyból szép kilátás nyílik a szemben fekvő Sólyomkőre, a fürdőre, az Olt völgyére és a szomszéd hegyekre.” (Hankó Vilmos: Székelyföld)
Tusnádfürdő első jelzett turistaútja az Apor-bástyához vezetett, ahol 1883 óta várja a turistákat a kilátó. 2017-ben felújították a bástyát, amelynek földszintjén egy kiállítóhelységet alakítottak ki, ahol a bástya és a város múltjáról vannak fényképek kiállítva. A 701 méter magasan fekvő bástyához kb. 20-25 perc alatt érünk fel Tusnádfürdőről, a felső sétányon található Apor-forrástól. Innen egy körtúra keretében visszatérhetünk Tusnádfürdőre, de akár megmászhatjuk a Nagy-Csomádot is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a bástya.
Magasság: 701 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: az Apor-forrástól a piros kör jelzésen (1 km; 25 perc; 93 méter szintemelkedés).
Azt mesélik a fiatal Ferencz József 1852-ben innen szemlélte meg a Tusnádi-szorost, és döntötte el, hogy újjáépítteti a szabadságharc idején tönkrement Tusnádfürdőt. A város felett emelkedő vulkanikus sziklataréj a Nagy-Piliske egyik keleti mellékgerincén található. Az andezit sziklákon 824 méteres magasságban egy kereszt mellől tekinthetünk le az Olt völgyében fekvő Tusnádfürdőre. Szemben a Vár-tető, a Komlós-tető, a Szurdok-tető és a Nagy-Csomád fenyvesekkel borított csúcsai láthatók. Az Alsó-Sólyomkő szikláin egykor vár állott, amelynek már csak romjai láthatók. A Sólyomkő egyébként védett terület, kiemelkedő értéke a Teleki hölgymál (Hieracium telekianum) amely csak itt fordul elő a világon. Figyelemreméltó hely a túlsó völgy felett emelkedő Toronykövek és az Olt felett átívelő függőhíd is.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a sziklán álló kereszt.
Magasság: 824 m
Nyitva: 0-24
Megközelítés: Tusnádfürdőről a piros háromszög jelzésen (1,1 km; 45 perc; 212 méter szintemelkedés).
