Zengőkő (Visszhangos kő)

Remek kilátópontja a Bihar-hegységnek a Zengőkő. Innen csodás kilátás nyílik a Nagy-Biharra, de egészen a Vigyázóig is ellátunk. De látszik a Havaskőút a Mezőhavastól egészen az Istenek Havasán át a Bocsászáig, utána, ha közelebb nézzük, akkor meglátjuk a Pádis-fennsíkot is. Majd a Galbena-szirt, látszanak a Fekete-kövek sziklái, a Rozsda-szakadék is.

Hutwisch-csúcs

Az ezeréves határ mentén járunk. Sűrű fenyőerdő vezet a hegység legmagasabb pontja felé.

Éppen 896 méterre magasodik a Hutwisch-csúcsa, amelynek tetején világháborús emlékmű és fakilátó fogad, ahonnan egész Őrvidék talán legszebb körpanorámája nyílik.

Muszka-tető és Tatrang

A Muszka-tetőről messzire látni a Barcaság rónaságán. Egészen a Hargita és a Csomád között áttörő Tusnádi-szorosig. Nyugatra ott van a Brassó fölötti Cenk-hegy, előtte a Keresztény-havas pipál a felhőben. Ezekben a hegyekben jegyezte el magát a vadászattal a tatrangi tanító, Kittenberger Kálmán. 1902‐ben innen indult első afrikai vadászkirándulására, hogy kalandos élete során a hétfalusi tanítóból a legnagyobb magyar Afrika-kutató, zoológus, vadászíró legyen.

Kittenberger Károlyról is híres Tatrang. No meg a szép díszes evangélikus templomáról, ami egy korábbi helyére épült, 1820-ban. A templom melletti gyülekezeti ház a közösségi programok mellett csángó néprajzi kiállításnak is otthont nyújt.

Kukucska-hegy

A Hont-Pázmány nemzetség ősi várának már nincs nyoma a hegyen, csupán a helyiek emlékezetében.

A tetőről kitekintve Ság felé jól látható, hogy az Ipoly-völgye itt a legszűkebb. Miután az egykor összefüggő Korponai– és Börzsönyi-hegyvidék vulkanikus törés következtében kettévált, a törés vonalán kezdte meg teraszokat építő eróziós munkáját az Ipoly.

Pontoskő

A Belényesi-medence peremén emelkedő Pontoskő remek igazodási pont. Alig 300 méter magas tetejéről széles madártávlati kép nyílik a Fekete-Körös felső völgyére.

Írott-kő

A legrégibb források még Fenyő-hegynek, majd Szálkőnek nevezték a csúcsot. Az első fakilátó 1891-ben épült, majd a 1913-ban húzták fel a jelenlegi kőkilátót, az Árpád-tornyot. Akkor még nem gondolták, hogy a hegység legmagasabb orma hét esztendő múlva határpont lesz. A határnyitás után újra látogatható csúcs 1989 óta az országos kéktúra új végpontja lett.

Margit-kilátó és Léka

A múlt században épült Margit-kilátóból remek kilátás nyílik a Kőszegi és Borostyánkői hegységek felé.

A Gyöngyös völgyében fekszik Léka. A patinás nagyközség barokk plébániatemplomát a „magyar krőzus,” Nádasdy Ferenc országbíró építtette a 17. században. A Nádasdy családot fémjelzi a község szélén magasodó Lékai vár is. Hazánk nyugati végeinek egyik legrégibb kőerődje a 13. században épült. Először királyi vár volt, majd ahogy lenni szokott, váltakoztak tulajdonosai, végül a 17. századtól egészen az első világháborúig az Esterházyakhoz tartozott. Az épületet és a régi rendi világot súlyosan megrongáló második világégés után a ’60-as években Paul Anton Keller osztrák író vásárolta meg. Felújította, múzeumot, szállót és gyógyintézetet alakított ki benne. A lékai tótól csodás kilátás nyílik a várra.

Pokol-bérc (Pikuj)

A Pokol-bércről Kárpátalja nyugati részének szinte valamennyi hegye látható Délkeletre a Borzsa-havas, délre a völgyben a Verhovina, és északra Galícia látványa fogadja a vándort. Északnyugatra a főgerinc folytatása mögött a Beszkidek nyugati részei és a lengyel Beszádok is előtűnnek. Nyugatra a Róna-havas bércei fehérlenek. Keletre pedig a Beszkidek Verecke környéki alacsonyabb részei hullámoznak.

Varasó-havas

A környék legszebb kilátópontja a Varasó-havas. A Varasó-havas tetejéről körbetekintve csodálatos látvány nyílik a Bihar-hegység gerincére, a Szamos-Bazár szikláira és az Erdélyi-szigethegység szívére, a Pádis utánozhatatlan világára.