Archives

Cserpataki őskohó

Cserpataki őskohó

A Polyá­ná­ból a Vepor­ba átke­lő Ércút (Rud­na mag­ist­ra­la) a leg­szebb ter­mé­sze­ti lát­vá­nyos­sá­gok mel­lett az érc­bá­nyá­szat ipar­tör­té­ne­ti emlé­ke­it is igyek­szik fel­fűz­ni. Nem vélet­len, hogy a Cser­pa­tak észa­ki részén fek­vő ősko­hót is útba ejti.

Cser­pa­tak a XV. szá­zad máso­dik felé­ben kelet­ke­zett, ala­pí­tói német bányá­szok vol­tak, akik a köze­li bányák­ban és vas­ol­vasz­tók­ban dol­goz­tak. A falu ma már a szlo­vák biat­lon­sport fel­leg­vá­ra, sípá­lyá­in világ­ku­pa ver­se­nye­ket is ren­dez­nek, kiszol­gá­ló léte­sít­mé­nyei, szál­lo­dái van­nak. A falu­ból kerék­pár­út vezet az ősko­hó­hoz, ha eset­leg nem az Ércút piros jel­zé­sén érkez­nénk.

A Polyá­na kele­ti olda­lán az ősko­hón kívül is akad­nak lát­ni­va­lók, elég ha a Spády-völgy víz­esé­sé­re, vagy a hegy­sé­get a Vepor­tól elvá­lasz­tó Köves-völgy fel­duz­zasz­tott tavá­ra gon­do­lunk.

(A jel­vény­szer­ző moz­ga­lom iga­zo­ló­pont­ja az ősko­hó.)

Tavas-klauzúra

Tavas-klauzúra

A Gor­gá­nok hegyei között, a Szi­ne­vé­ri Nem­ze­ti Park­ban talál­ha­tó a Tavas-klau­zú­ra. A Tavas-patak faúsz­ta­tás­ra hasz­nált gát­ja a múze­um része, amely­nek sebes vizén az elmúlt szá­za­dok­ban meg­annyi tutaj úszott már lefe­lé, ton­ná­nyi farön­köt, gyü­möl­csöt és sót szál­lít­va az alföl­di folyó­vá sze­lí­dült Tisza men­té­re.

Hadimúzeum — Oroszka

Hadimúzeum — Oroszka

A magyar több­sé­gű falu kör­nyé­kén a máso­dik világ­há­bo­rú “vég­órá­i­ban” meg­tor­pant a front, majd iszo­nyú pusz­tí­tást maga mögött hagy­va vonult tovább. Hogy ne merül­je­nek fele­dés­be a hero­i­kus har­cok hősei és áldo­za­tai, erre tet­te fel az éle­tét az orosz­kai Zsá­ko­vics Lász­ló, aki lenyű­gö­ző had­tör­té­ne­ti múze­u­mot ren­de­zett be itt a két világ­há­bo­rú emlé­ke­i­ből.

A kiál­lí­tott tár­gyak anya­ga rész­ben az első, de java­részt a máso­dik világ­há­bo­rú­ban hasz­ná­la­tos fegy­ve­re­ket, har­ci jár­mű­ve­ket, kitün­te­té­se­ket, és az egyéb hasz­ná­la­ti tár­gya­kat mutat­ja be.
Az Alsó-Garam-men­te terü­le­tén 1944 kará­cso­nyá­tól 1945 hús­vét­já­ig állt a front. Zsá­ko­vics Lász­ló a hábo­rú ide­jé­ből szár­ma­zó relik­vi­á­kat gyer­mek­ko­rá­tól gyűj­ti, immár 30 esz­ten­de­je. Itt min­den tárgy­nak tör­té­ne­te van. Jelen­leg a kiál­lí­tott anyag közel 1000 négy­zet­mé­te­ren terül el. A kézi­fegy­ve­rek szá­ma jelen­leg kb. 400 dara­bot tesz ki. Ám nem csak relik­vi­ák, egyen­ru­hák és kézi­fegy­ve­rek sora­koz­nak itt szá­zá­val. Repü­lő­gép ron­csok, nehéz­fegy­ve­rek, műkö­dő­ké­pes harc­jár­mű­vek és külön­bö­ző tüzér­sé­gi esz­kö­zök gon­dos­kod­nak arról, hogy rádöb­ben­jünk: való­já­ban a Kár­pát-meden­ce (ha nem egész Kelet-Euró­pa) leg­na­gyobb magán­gyűj­te­mé­nyét tekint­het­jük meg Orosz­kán! Aki­nek ez nem len­ne elég, azt min­den év augusz­tu­sá­ban felejt­he­tet­len hadi­be­mu­ta­tó­val vár­ják a múze­um terü­le­tén beren­de­zett had­szín­té­ren. A kora­be­li Garam-men­ti had­mű­ve­let alap­ján elne­ve­zett, “Süd­wind” hadi­be­mu­ta­tó már sok­éves hagyo­mánnyá vált ugyan, de évről-évre meg­úju­ló kore­og­rá­fi­á­val ele­ve­ní­ti fel a máso­dik világ­há­bo­rú­ban itt zaj­lott véres har­co­kat.

Az Orosz­kai Hadi­mú­ze­um Haza­já­ró Pont is egy­ben, így jó szív­vel ajánl­juk min­den tag­tár­sunk­nak első­sor­ban cso­por­tos prog­ram­ként. A múze­um az év min­den nap­ján láto­gat­ha­tó, ám előt­te min­den­kép­pen szük­sé­ges a tárlatvezetésről‑, illet­ve igény ese­tén a szál­lás­ról, ellá­tás­ról egyez­tet­ni a fen­ti tele­fon­szá­mon!