Simonyifalva római katolikus temploma előtt egy nem mindennapi ipartörténeti emlék, egy sínpár készteti megállásra a turistát. Hajdan erre járt a Gyulából induló keskeny nyomtávú kisvasút, amely 1906 és 1919 között teljesített szolgálatot, fellendítve a Fekete-Körös mente kereskedelmét és személyforgalmát. Ma már csak ez az emlék maradt belőle a katolikus templom előtt.
Egyébként a neogótikus katolikus templom 1914-ben épült Amschlinger Ferenc plébános idejében, Siegel Albin osztrák építész tervezésével és vezetésével. A toronyban az aradi Hönig műhelyben öntött három harang „lakik”. A templom belső felújítására 2022-ben került sor.
Simonyifalva nem olyan régi település: a török időkben hányattatott sorsú falu a 19. század első felében kezdett új életet. A napóleoni háborúkban eladósodott kincstár eladja Arad megyei birtokait, amit 1819-ben a legendás hírű Simonyi József óbester vásárol meg a kamarától Bélzerinddel együtt. A hányatott sorsú óbester nem sokat törődött új birtokával, de a család, mint minden kétkörösközi új tulajdonos, hozzálátott a majorság megszervezéséhez. A jobbágyföldeket elkülönítették a tagosított uradalmi földektől, az addig szabadon használt nagy kiterjedésű közlegelőt is kettéosztották községi és uradalmi legelőre. 1853-ban császári pátenssel a Simonyi család lett a vadászi határ és a hozzá tartozó puszták polgári tulajdonjogú ura Bélzeréndtől egészen a magyar nyelvhatárig, Csermőig. A gazdaság modernizálásához tőkére lett volna szükség, Simonyi óbester fia, Simonyi Lajos báró, 48-as huszártiszt és politikus más megoldást választott: birtokának keleti részén kivágatta a többszáz esztendős mocsári tölgyerdőt, a helyét fölparcellázta, elárverezte, és telepeseket toborzott ide. 1882-ben érkeztek az első telepesek; érdekes, hogy a telepítés magánjellegű volt, állami segítség nélkül. A település nevét báró Simonyi József huszárezredesről, vagyis a legendás hírű Simonyi óbesterről kapta.
A Simonyiak háza ma a család kiváló sarjainak emlékét őrzi. Itt született Simonyi Imre költő (1920–1994). A község közadakozásból és adományokból, megvásárolta a szülőházát és emlékházzá alakították, melynek egyik szobája a katona, másik a költő életét mutatja be. A középső szobában gazdag helytörténeti kiállítás a múlt hagyományos tárgyait, emlékeit mutatja be, és Molnár János régészeti kutatásainak leleteit. A fekete márványól készült emléktáblák, barnára festett beton keretben lettek elhelyezve. Felül a “CASA SIMONYIAK HÁZA” felirat olvasható, alul a három plakett, felül középen a falu címere, kétoldalt Deák Árpád szobrászművész alkotta domborművek helyezkednek el. A Simonyi József Óbestert ábrázoló dombormű másolat, Simonyi Imre plakettje viszont új, másolata bekeretezve az emlékház szobájában látható. 1945. január 15-én a szovjet katonák a román karhatalom segítségével összeszedték a németeket: a Szovjetunió haláltáboraiba hurcoltak emlékművét a Simonyi Ház udvarán állították fel.
És ha már Simonyifalva, akkor ne feledkezzünk el a 2000-ben itt született Zsóri Dánielről, aki a Debrecen színeiben 2019. február 16-án a Ferencváros ellen góllal mutatkozott be a bajnokságban: a 81. percben csereként lépett pályára, és a 93. percben 15 méterről ollózott gólt. A találatot a díj történetében első magyar játékos által elért gólként jelölték a Puskás Ferenc-díj tíz, majd három legszebb találata közé, amelyet végül a milánói Scala operaházban 2019 szeptemberében megtartott FIFA-díjátadó gálán meg is nyert, Lionel Messit és Juan Fernando Quinterót megelőzve. A település központját egyébként a focipálya uralja, mellette találjuk a jelvényszerző mozgalom igazolópontját, a Simonyi Házat.
További információk Simonyifalváról.

Simonyi Imre: Rendületlenül

S ha másként nem – hát legbelül:
hazádnak rendületlenül.
S ha restelled, hogy hangosan;
nehogy meghallja más, kívül?
Hát szakálladba dörmögd, hogy:
nincs hely számodra e kívül.
De aztán – rendületlenül!
Ezt aztán – rendületlenül!
Hogy e-kívül, hogy e-kívül:
nincs más belül, nincs más belül!