A Büdös-hegy borvíz-forrásait és az egész Hargita legerősebb gázömléseit a két világháború között kezdték hasznosítani. Az akkor virágzó üdülő villáit a második világháború után államosították. Ma már sokat vesztett régi fényéből, de azért újabb nyaralók is épültek és egy-két mofetta is várja a gyógyulni vágyókat.
Archives
Szovátafürdő és a Medve-tó
Csodás erdei környezetben fekszik Szováta. A régi kicsiny falu alig 150 év alatt lett nagyhírű üdülőközponttá, Sóvidék egyetlen városává, természetes sós tavainak köszönhetően. Közülük a legnagyobb és legismertebb a völgykatlanban fekvő Medve-tó. A kiterített medvebőrre emlékeztető formájú tó az 1870-es években keletkezett, egy víznyelő elzáródásával. Hírnevét annak is köszönheti, hogy a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus – azaz naptól melegedő – sós tavaként tartják számon. A néhol 18 méteres mélységet is elérő, rendkívül sós tó ugyanis a felszínén képződött vékony édesvízréteg hatására a napsütéstől fokozatosan felmelegszik. A szórakozni és a gyógyulni vágyó turistákat szolgálja a Medve-tó körüli fürdőtelep, ami a századfordulón kezdett kiépülni. A monarchiát idéző faragott fatornácos villákat ma már egyre inkább kiszorítják a modern hotelek.
Hargitafürdő
Székelyföld messze híres, több mint 1300 méteres magasságban fekvő hegyvidéki fürdőközpontját 1941-ben a magyar honvédség tiszti üdülőteleppé és síoktató központtá fejlesztette. Ekkor épült a Csíki EKE által szállás, az Úz Bence menedékház is.