Attila-sziget

Attila szigete a legenda szerint ősi misztikummal bír, hiszen a helyiek úgy vélik, hogy a hun vezért annak idején, itt, a Tisza közepén temették el, és a sír körül alakult ki ez a sziget.

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

Nagy Magyarország Park – Királyszállás

A királyszállási Nagy-Magyarország Park, a dél-keleti Bakony erdővel körülvett, különlegesen szép részén található, Várpalotától 6 km távolságra. A 4 ha területű kastélypark kiépített infrastruktúrájával és felújított épületeivel, szállás- és étkezési lehetőségeivel ideális helyszíne konferenciáknak, képzéseknek, táboroknak, osztálykirándulásoknak, erdei iskoláknak, valamint kulturális rendezvényeknek is.

A felújított régi vadászkastély épületében (Erdély Vadászkastély) 11 tágas, fürdőszobás szoba található, a földszinten étteremmel, kávézóval és mindkét szinten társalgóval. Az épület földszintjén egy minden igényt kielégítő, teljesen felszerelt, modern, HACCP rendszerrel működtetett – 250 fő főzési kapacitású – konyha is helyet foglal. Az Erdély Vadászkastély befogadó képessége 35 fő, az étterem befogadó képessége 60 fő. Az épület mozgássérültek részére akadálymentesített.

A szabadidőpark területén található további 4 önálló vendégház (Felvidék Ház, Délvidék Ház, Kárpátalja Ház és Partium Ház) összközműves, egyedi, vízteres cserépkályhafűtéssel fűthető és összesen 45 vendég fogadására alkalmas.

A parkban található a Nagy-Magyarország Lakókocsipark védett közösségi területtel, ahol további 40 fő elhelyezése biztosított. A szabadidőparkban tavasztól őszig kiépített sátortábor üzemel Kárpátia Kemping néven, amely 40-80 fő befogadására alkalmas. A park meghatározó épülete a 450 m2-es Hungária rendezvény pavilon, amely 300 fő befogadására alkalmas és helyszínt biztosít különféle színvonalas rendezvényeknek (esküvők, kiállítások, tréningek, képzések, konferenciák, stb.).

A Nagy-Magyarország Park bejáratánál „Nem felejtünk” néven kávézó és ajándékbolt várja a látogatókat.

Szászavinc

Verespataktól keletre a Veresvölgyben már nem aranyat, hanem rezet rejt a föld. Itt éktelenkedik, mint egy hatalmas amifiteátrum a szászavinci rézbánya. 1977-ben nyitották meg, azóta zabálják fel a hegyet a fentről apró bogaraknak tűnő hatalmas munkagépek.

Kellett a hely a réz után maradt zagynak is. Ceausescu meg valamiért épp a hegyek közé szorult Szászavinc völgyét nézte ki zagytárolónak.

Nem zavarta, hogy már foglalt a völgy. Így lett, hogy Szászavinc több mint ezer lakójának 1986-ban egyik pillanatról a másikra távoznia kellett. Talán vissza se néztek, hogy ne kelljen látniuk, hogy borítja be házaikat, templomukat, iskolájukat, temetőjüket, addigi életüket a vörös veszedelem. Akinek térkép e táj, nem is gondolná, hogy a bányahordalék egy falut rejt, ha nem lógna ki a zagyból mementóként a dombra épült középkori templom tornya.

Duklai-hágó

A Dukla környéki második világháborús harcok intenzitását jelzi, hogy volt olyan magaslat, ami több mint hússzor cserélt gazdát. A magyarok parancsnoka László Dezső volt, akit 1949-ben a kommunisták Budapesten kivégeztek. Az volt a bűne, hogy sikerült megtörni a szovjetek előrenyomulását és megakadályozni, hogy a hágón betörve lenyomuljanak fővárosunk felé.

De a véráztatta gerincet járva emlékezzünk az I. világháború hőseire is, akiknek szintén a hágón betört oroszokkal kellett megvívniuk és sikerült is őket kiszorítani hazánkból.

Halál-völgy

Kapisó fölött, az Ondava északi mellékvölgyének tájéka a II. világháború egyik legnagyobb Kárpát-medencei csataterét rejti. Az egykor halált osztó harckocsik ma már némaságba dermedve mesélnek az 1944-es ütközetről, amely annyira véres és kíméletlen volt, hogy színterét azóta is Halál-völgy néven emlegetik.

Csiliznyárád

Amikor Jókaitól „A kőszívű ember fiait” olvassuk, jusson eszünkbe, hogy az ember, akiről Jókai Baradlay Richárd alakját mintázta, végakaratának megfelelően itt nyugszik szülőfalujában, a csiliznyáradi temetőben.

Sebő Alajos negyvennyolcas huszáralezredes volt az, aki riválisát, Riedesel osztrák őrnagyot a tápióbicskei csatában egy hadipárbajban rettentő csapással ketté hasította.

Ótoporc

A Toporci-patak völgyében emelkedve, az erdő sűrűjében már csak hűlt helyét találjuk az Árpád-kori Ótoporcnak. A település helyen puszta legelő maradt, és egy hársfa, ami a legenda szerint a Görgeyek ültettek a 14. században, és a család címerében is gyökeret vert.

Nagypolány

Sok vér folyt le a Felső-Ciróka völgyében a nagy világégések idején. De az ötszáz éves ruszin falvak mégsem háborúban, hanem az 1970-es évek csehszlovák kommunista „békeharcaiban” pusztultak el, amikor az illetékes elvtársak úgy döntöttek, hogy a Cirókát és mellékvizeit egy mesterséges víztározóba terelik. Az ivóvíz tározó megépítése Sztarina és 6 másik község pusztulásával és közel 4000 ember kitelepítésével járt. A Ciroka-völgyi duzzasztás áldozata lett Nagypolány is. Az apró ruszin faluból csak a temető maradt meg a dombon, amely 340 jórészt azonosítatlan honvédnek lett a végső nyughelye. A háborús hősök és az elűzött őslakosok szellemei ma is itt bolyonganak a Szent Mihály-templom néma romjai körül.

Katrosa-völgye

A legendás erdőkben Atilla vitézei mellett ma már újkori hős lelkek is bolyonganak. Azok a székely határvadászok, akik a második világégésben a végsőkig kitartottak a túlerővel szemben és életüket adták a hazáért. Egy eldugott tisztáson, ahol egykor az Árpád-vonal kászoni völgyzárának kaszárnyái voltak, fakereszt áll emlékükre.