Madéfalva

Sok víz lefolyt már az Olton, és az élet – úgy ahogy – a régi kerékvágásba került, de Madéfalva népe soha nem felejti és jelképeiben is elevenen élteti az 1764-es esztendő tragédiáját. Minden év január 7-én összegyűlnek az 1914-ben épült Jézus Szíve templomban, hogy együtt emlékezzenek a madéfalvi veszedelem vértanúira. Arra a mintegy 200 fegyvertelen székelyre, akiket példátlan kegyetlenséggel mészárolt le az osztrák katonaság. Bűnük az volt, hogy tiltakoztak a Mária Terézia által szervezett császári határőrségbe való erőszakos besorozás ellen. De az osztrák bosszú elérte a falu népét is… a zsoldosok válogatás nélkül mészárolták a védtelen embereket, sokan elmenekültek, és mint oldott kéve széthullt nemzetünk darabjaiból jutott Moldvába és Bukovinába is. Az évfordulón rendre visszatérnek az utódok és együtt vonulnak végig a falu népével a templomtól az emlékműig.

A veszedelem emlékére 1899-ben turulmadaras kőoszlopot állítottak. Alapjában egy sokat mondó szó: SICVLICIDIVM. Egy újabb misztérium. A szó, melynek római számértékei épp 1764-et adnak ki. A szó, ami örökre bevésődött a csíki néplélekbe.

Kerek-hegy

Beregszász felett magasodik a történelmi jelentőségű Kerek-hegy. Az Árpád-korban a beregi királyi erdő uradalom volt errefelé. 1233-ban II. András itt erősítette meg a király és az Egyház viszonyát rendező híres beregi egyezményt. És persze a beregi erdőben bujkáltak a kuruc felkelők is.

Javorina – katonasírok

A Vepor-hegység egy eldugott szegletében, Javorina szórványtelepülés apró temetőjének sarkában magyar hősök nyugszanak. 12 csépányi honvéd, akiket a helyi emlékezet szerint 1944-ben egy Szagyilenko nevű orosz parancsnok ukázára partizánok lőttek agyon.

Bözödújfalu

Szentgyörgyről lekanyarodva a Küsmöd pataka mentén, egy völgyzáró gát állja a vándor útját. A kiszélesedő völgyben egy ragyogó terpeszkedik. Csodaszép… mondhatná az ember, ha nem tudná, hogy a fényes víztükör alatt egy középkori székely falu alussza örök álmát.

A kommunista önkényuralom, a romániai falurombolás, a székelység eltüntetési kísérletének jelképe, az elárasztott falu, Bözödújfalu. A legsötétebb 1980-as években a gát elkészültével a szinte színmagyar falu lakóinak túlnyomó többségét erőszakkal kitelepítették. Aztán a víz lett az úr, s addig emelkedett, míg 1994-re szinte az egész falu hullámsírba került. Itt alszanak a tó mélyén Bözödújfalu székely házai, templomai, köztük a középkori katolikus templom, amelynek tornya egészen 2014-ig kiállt a tó vizéből, mementóként, aztán feladta a harcot és végleg alámerült. Alámerült, s nincs már itt se összetartó faluközösség, se bölcső, se temető, se élet se halál, se öröm se bánat, csak a nagy, mély üresség…

Bözödújfalu első világháborús emlékművét 1996-ban kiemelték a vízből és az egykori falu emlékhelyére helyezték. Azóta minden év augusztusában eljönnek a falu egykori lakói, hogy közösen emlékezzenek elárasztott szülőföldjükre.

Xantus-völgy

A Xantus-völgybe ereszkedve egy nevezetes történelmi helyre, egy véráldozattal járó, de végre győzelmes csata helyszínére érünk.

A Xantus-kápolnát az 1694-es utolsó tatárbetörés emlékére állították, amikor a székelyek győzedelmeskedtek a kutyafejűek felett. Szemben a Libidári-dombon állt Xantus Kereszter királybíró kastélya.

Tatárhalom

Ez a tanúhegy régészeti rezerváció is egyben, honfoglalás-kori magyar temető került elő itt. A Tatárhalom névhez dicsőséges történelmi esemény kapcsolódik. 1658-ban a zabolaiak és a környék lakói ide vonultak és elszánt hősiességgel tartóztatták fel az Erdélybe betörő tatárokat, így mentve meg Felső-Háromszéket az ellenség dúlásától.

Turja-völgye: Perecseny, Schönborn park

A Turja és az Ung egyesülésénél fekszik Perecseny. Világrengető események híján Percseny központjában egy, a 19. század elején élt lelkiismeretes postásnak, Fekete Fedirnek állítottak emléket a falu központjában.

Volt idő, amikor a vidék birtokosai a Schönbornok voltak, róluk nevezték el a turjavágási parkot, amely a monarchia idilli korszakát idézi meg.

A szívet melengető térkép mellett a tornyos bejárati kapun a magyar címer és zászló is arra emlékeztet: a vidék egykor a korona északkeleti ékessége volt.

Belépve a gyönyörű ligeterdőbe, a sétány egy mesés tóhoz vezet. Partján még a padokat is magyar címer díszíti. A dalmát fenyővel körülvett Túr-tó körvonala az Osztrák–Magyar Monarchia 1867-es térképét idézi.

De hogy ebből a békebeli környezetből se hiányozzon egy kis szürrealizzmus, azért helyet kaptak itt a szovjet múlt hagyatékai is.

Kondra-kereszt környéke

A Kondra-keresztet annak idején egy meggyilkolt pásztor emlékére állították. Ma a 32-es határvadász emléktúra egyik csúcspontja. A gyephavason tovább haladva érjük el a Réz-tetejét, ahonnan megcsodálhatjuk a Naskalat jellegzetes patakok szabdalta táját.

 

Ugra-tető

A II. világháború idején Sebő hadnagynak állítottak keresztet a székely legények az Ugra-tetőn. Így történt, hogy 1943 húsvétján újra állt a kereszt az Ugra-tetőn. Aztán jött a magyar golgota és a hazával együtt megint elveszett. De a feszület nem a halál, hanem a feltámadás jelképe. Tudják ezt a Maglódi Sebő Ödön Túratársaság tagjai is, akik 2012-ben újraállították a keresztet.