Archives
Ájfalucska
Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ
Az 1986-ban építészeti nívódíjat, 1994-ben Európa Nostra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. századi páratlan majorsági műemlék-együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú főút mellett található.
A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban őrzi egy majorság képét.
Szántódpusztán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT működik, mely számos képzőművészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont:
– Helytörténeti kiállítások
– Itt található a Balaton egyetlen akváriuma, mely a tó élővilágát mutatja be.
– Festménygaléria
– Lovascentrum
– Állatsimogató
– Lakosztályok
Célunk és feltett szándékunk a kapcsolatépítés, bemutatkozási lehetőséget kínáló, hagyományainkat felelevenítő, az ősi magyar értékeket mindenki számára megismertető és őrző közös tevékenység. Bemutatkozási alkalmat kívánunk teremteni nemcsak a somogyi, hanem dél- és nyugat dunántúli kézművesek, kovácsok számára. Ezt az ősi magyar emlékhelyet szeretnénk még jobban, több rendezvénnyel életre kelteni.
Ennek szellemében szeretettel várjuk azokat az alkotókat, résztvevőket, akik az általunk képviselt célt magukénak érzik és közös rendezvények keretein belül hagyományteremtő céllal, programokkal gazdagítanák ősi magyar értékeinket!
A szezon folyamán számos csoportot tudunk fogadni előre megbeszélt programokkal, ebéddel, borkóstolóval. Iskolás gyermekek részére kedvezményes belépő a területre. Kérésre megszervezzük a kézműves foglalkozásokat, íjászatot korhű viseletben, néptánc bemutatót. Nyáron lovas táborok működnek. Minden betérő vendég számára lovaglási, kocsikázási, pónizási lehetőség áll rendelkezésre. Megszervezzük esküvők, családi és céges rendezvények lebonyolítását.
Haszmann Pál Múzeum – Csernáton
Temesfő (Weidenthal)
A népi építészeti gyöngyszemeit őrző falvacska, ahol még az 1950-es években is működött német nyelvű iskola, ma már újgazdag románok turisztikai központja. Határában a Drei Wässert, a „Három víz tavát” három forrás vizének a felduzzasztásával hozták létre, a resicabányai vasmű áramellátására.
A környékbeli apró települések vonzerejét ragyogó természeti környezetük, a Szemenik magasabb régióinak közelsége adja.
Csicsmány
Az apró irtványfalu egyedi fehér motívumokkal díszített faházairól és népművészetéről nevezetes. A geometrikus mintákkal sűrűn díszített faházai évszázados örökséget hordoznak.
Az egyik tájház a régi csicsmányi mindennapok és a jellegzetes népművészet hagyatékait tárja elénk. Különösen a sárga, narancssárga és piros színekben tündöklő hímzésekkel díszített népviselet őrzi a balkáni hatásokat.
A 20. század elején, a jobb élet reményében sokan vándoroltak el innen, főként Amerikába. Akik maradtak, megtartották a hagyományt, amelynek ma már a turizmus fellendülését köszönhetik.
Hollókő
A 12. századtól a Kacsics nemzetség uralta e vidéket. A tatárjárás után épített váruk hamar a Szécsényi családra szállt. A török hódítók már a Losonciakat találták itt. Aztán hosszú háborúskodás következett, míg végre 1683-ban végleg felszabadult. De nem volt benne sok, még 30 évnyi köszönet sem, a kuruc szabadságharc után az osztrákok lerombolták. A 20. századnak már csak annyi dolga maradt, hogy feltárja, összeillesztgesse és a turizmus szolgálatába állítsa a régmúlt eme cserháti darabkáját.
Hollókő ma már leginkább a vár alatti falucskájáról nevezetes. Mondhatni világhírű, hisz 1997-ben Ófaluja révén felkerült a Világörökség listájára. Méltán, hisz a faluban példátlan módon sikerült átörökíteni az elmúlt pusztító évszázadon a természeti környezetbe simuló hagyományos palóc népi építészetet. És valamit abból az életmódból is, ami Istent, a közösséget és a családot helyezte a középpontba.
A település szívében a hazánkat bemutató prospektusok elmaradhatatlan képe fogad: a fatornyos, zsindelytetős katolikus templom 1889-ben épült, közadakozásból.
Zsár
Már a 16. századtól lakták Zsárt, eleinte főleg földművesek, pásztorok, favágók és szénégetők. Ma is a lengyelek hegyvidéki néprajzi csoportja, az élő néphagyományokkal és szép faépítészettel rendelkező gorálok élnek itt, jellegzetes rusztikus, festett faházakban, amelyekből a legújabb korok fejlesztésnek nevezett beruházásai sajnos már sokat eltüntettek.
Malomkert Fogadó – Felsőcsernáton
A Malomkert
A Malomkert működtetője a Holnap Egyesület szociális vállalkozás, mely öt másik romániai megyében található civil szervezettel közösen részesült támogatásban az Európai Uniótól, a RESoRT – A Hagyományokon Alapuló Vidéki Szociális Vállalkozások Hálózata című programon keresztül. A projekt révén egy rusztikus, de ugyanakkor modern turisztikai központot hoztak létre.
A turisztikai központ szociális vállalkozásként működik, különböző szolgáltatásokat nyújt, ugyanakkor arra is törekszik, hogy működésével több társadalmi problémára is megoldást találjon. Fő üzleti célja között megtalálhatóak például a fenntarthatóság, az értékmentés, a hagyományőrzés, a környezetvédelem, a foglalkoztatások bővítése és a szociális ellátás minőségének javítása. Jelenleg négy hátrányos helyzetű személyt alkalmazott az egyesület.
Ez a típusú program beépül a korábban elkezdett népművészeti, népi mesterségeket és népszokásokat életben tartó folyamatok sorába (házi laskakészítés, kenyérsütés, gyógynövénygyűjtés, és -hasznosítás, zakuszka-eltevés, hecserlifőzés, savanyúságkészítés, szörpök, erdei gyülmölcsök gyűjtése és konzerválása, rongyszőnyeg-készítés, mézeskalácsok készítése).
Az egyesület célja, hogy a Malomkertben a munkahelyteremtés, a helyi értékek megmentése, átadása, a jövedelemszerzés, annak visszafordítása, a szociális vállalkozások keretében megvalósuljon.
