Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Szántódpuszta Idegenforgalmi és Kulturális Központ

Az 1986-ban épí­té­sze­ti nívó­dí­jat, 1994-ben Euró­pa Nost­ra díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, a XVIII-XIX. szá­za­di párat­lan major­sá­gi műem­lék-együt­tes, mely a Bala­ton déli part­ján, a 7‑es szá­mú főút mel­lett talál­ha­tó.
A pusz­ta mint­egy har­minc épü­le­te ere­de­ti álla­pot­ban őrzi egy major­ság képét.

Szán­tód­pusz­tán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT műkö­dik, mely szá­mos kép­ző­mű­vé­sze­ti, kul­túr­tör­té­ne­ti és nép­raj­zi kiál­lí­tás­nak ad ott­hont:

- Hely­tör­té­ne­ti kiál­lí­tá­sok
— Itt talál­ha­tó a Bala­ton egyet­len akvá­ri­u­ma, mely a tó élő­vi­lá­gát mutat­ja be.
— Fest­mény­ga­lé­ria
— Lovas­cent­rum
— Állat­si­mo­ga­tó
— Lak­osz­tá­lyok

Célunk és fel­tett szán­dé­kunk a kap­cso­lat­épí­tés, bemu­tat­ko­zá­si lehe­tő­sé­get kíná­ló, hagyo­má­nya­in­kat fel­ele­ve­ní­tő, az ősi magyar érté­ke­ket min­den­ki szá­má­ra meg­is­mer­te­tő és őrző közös tevé­keny­ség. Bemu­tat­ko­zá­si alkal­mat kívá­nunk terem­te­ni nem­csak a somo­gyi, hanem dél- és nyu­gat dunán­tú­li kéz­mű­ve­sek, ková­csok szá­má­ra. Ezt az ősi magyar emlék­he­lyet sze­ret­nénk még job­ban, több ren­dez­vénnyel élet­re kel­te­ni.
Ennek szel­le­mé­ben sze­re­tet­tel vár­juk azo­kat az alko­tó­kat, részt­ve­vő­ket, akik az álta­lunk kép­vi­selt célt magu­ké­nak érzik és közös ren­dez­vé­nyek kere­te­in belül hagyo­mány­te­rem­tő cél­lal, prog­ra­mok­kal gaz­da­gí­ta­nák ősi magyar érté­ke­in­ket!

A sze­zon folya­mán szá­mos cso­por­tot tudunk fogad­ni elő­re meg­be­szélt prog­ra­mok­kal, ebéd­del, bor­kós­to­ló­val. Isko­lás gyer­me­kek részé­re ked­vez­mé­nyes belé­pő a terü­let­re. Kérés­re meg­szer­vez­zük a kéz­mű­ves fog­lal­ko­zá­so­kat, íjá­sza­tot kor­hű vise­let­ben, nép­tánc bemu­ta­tót. Nyá­ron lovas tábo­rok működ­nek. Min­den beté­rő ven­dég szá­má­ra lovag­lá­si, kocsi­ká­zá­si, póni­zá­si lehe­tő­ség áll ren­del­ke­zés­re. Meg­szer­vez­zük eskü­vők, csa­lá­di és céges ren­dez­vé­nyek lebo­nyo­lí­tá­sát.

 

Temesfő (Weidenthal)

A népi épí­té­sze­ti gyöngy­sze­me­it őrző fal­vacs­ka, ahol még az 1950-es évek­ben is műkö­dött német nyel­vű isko­la, ma már újgaz­dag romá­nok turisz­ti­kai köz­pont­ja. Hatá­rá­ban a Drei Wäs­sert, a „Három víz tavát” három for­rás vizé­nek a fel­duz­zasz­tá­sá­val hoz­ták lét­re, a resi­ca­bá­nyai vas­mű áram­el­lá­tá­sá­ra.

A kör­nyék­be­li apró tele­pü­lé­sek vonz­ere­jét ragyo­gó ter­mé­sze­ti kör­nye­ze­tük, a Sze­me­nik maga­sabb régi­ó­i­nak közel­sé­ge adja.

Csicsmány

Az apró irt­vány­fa­lu egye­di fehér motí­vu­mok­kal díszí­tett fahá­za­i­ról és nép­mű­vé­sze­té­ről neve­ze­tes. A geo­met­ri­kus min­ták­kal sűrűn díszí­tett fahá­zai évszá­za­dos örök­sé­get hor­doz­nak.

Az egyik táj­ház a régi csics­má­nyi min­den­na­pok és a jel­leg­ze­tes nép­mű­vé­szet hagya­té­ka­it tár­ja elénk. Külö­nö­sen a sár­ga, narancs­sár­ga és piros szí­nek­ben tün­dök­lő hím­zé­sek­kel díszí­tett nép­vi­se­let őrzi a bal­ká­ni hatá­so­kat.

A 20. szá­zad ele­jén, a jobb élet remé­nyé­ben sokan ván­do­rol­tak el innen, főként Ame­ri­ká­ba. Akik marad­tak, meg­tar­tot­ták a hagyo­mányt, amely­nek ma már a turiz­mus fel­len­dü­lé­sét köszön­he­tik.

Hollókő

A 12. szá­zad­tól a Kacsics nem­zet­ség ural­ta e vidé­ket. A tatár­já­rás után épí­tett váruk hamar a Szé­csé­nyi csa­lád­ra szállt. A török hódí­tók már a Loson­ci­a­kat talál­ták itt. Aztán hosszú hábo­rús­ko­dás követ­ke­zett, míg vég­re 1683-ban vég­leg fel­sza­ba­dult. De nem volt ben­ne sok, még 30 évnyi köszö­net sem, a kuruc sza­bad­ság­harc után az oszt­rá­kok lerom­bol­ták. A 20. szá­zad­nak már csak annyi dol­ga maradt, hogy fel­tár­ja, össze­il­leszt­ges­se és a turiz­mus szol­gá­la­tá­ba állít­sa a rég­múlt eme cser­há­ti darab­ká­ját.

Hol­ló­kő ma már leg­in­kább a vár alat­ti falucs­ká­já­ról neve­ze­tes. Mond­hat­ni világ­hí­rű, hisz 1997-ben Ófa­lu­ja révén fel­ke­rült a Világ­örök­ség lis­tá­já­ra. Mél­tán, hisz a falu­ban pél­dát­lan módon sike­rült átörö­kí­te­ni az elmúlt pusz­tí­tó évszá­za­don a ter­mé­sze­ti kör­nye­zet­be simu­ló hagyo­má­nyos palóc népi épí­té­sze­tet. És vala­mit abból az élet­mód­ból is, ami Istent, a közös­sé­get és a csa­lá­dot helyez­te a közép­pont­ba.

A tele­pü­lés szí­vé­ben a hazán­kat bemu­ta­tó pros­pek­tu­sok elma­rad­ha­tat­lan képe fogad: a fator­nyos, zsin­dely­te­tős kato­li­kus temp­lom 1889-ben épült, köz­ada­ko­zás­ból.

Zsár

Zsár

Már a 16. szá­zad­tól lak­ták Zsárt, ele­in­te főleg föld­mű­ve­sek, pász­to­rok, favá­gók és szén­ége­tők. Ma is a len­gye­lek hegy­vi­dé­ki nép­raj­zi cso­port­ja, az élő nép­ha­gyo­má­nyok­kal és szép faépí­té­szet­tel ren­del­ke­ző gorá­lok élnek itt, jel­leg­ze­tes rusz­ti­kus, fes­tett fahá­zak­ban, ame­lyek­ből a leg­újabb korok fej­lesz­tés­nek neve­zett beru­há­zá­sai saj­nos már sokat eltün­tet­tek.

Malomkert Fogadó — Felsőcsernáton

Malomkert Fogadó — Felsőcsernáton

A Malomkert

A Malom­kert működ­te­tő­je a Hol­nap Egye­sü­let szo­ci­á­lis vál­lal­ko­zás, mely öt másik romá­ni­ai megyé­ben talál­ha­tó civil szer­ve­zet­tel közö­sen része­sült támo­ga­tás­ban az Euró­pai Uni­ó­tól, a RESoRT – A Hagyo­má­nyo­kon Ala­pu­ló Vidé­ki Szo­ci­á­lis Vál­lal­ko­zá­sok Háló­za­ta című prog­ra­mon keresz­tül. A pro­jekt révén egy rusz­ti­kus, de ugyan­ak­kor modern turisz­ti­kai köz­pon­tot hoz­tak lét­re.
A turisz­ti­kai köz­pont szo­ci­á­lis vál­lal­ko­zás­ként műkö­dik, külön­bö­ző szol­gál­ta­tá­so­kat nyújt, ugyan­ak­kor arra is törek­szik, hogy műkö­dé­sé­vel több tár­sa­dal­mi prob­lé­má­ra is meg­ol­dást talál­jon. Fő üzle­ti cél­ja között meg­ta­lál­ha­tó­ak pél­dá­ul a fenn­tart­ha­tó­ság, az érték­men­tés, a hagyo­mány­őr­zés, a kör­nye­zet­vé­de­lem, a fog­lal­koz­ta­tá­sok bőví­té­se és a szo­ci­á­lis ellá­tás minő­sé­gé­nek javí­tá­sa. Jelen­leg négy hát­rá­nyos hely­ze­tű sze­mélyt alkal­ma­zott az egye­sü­let.
Ez a típu­sú prog­ram beépül a koráb­ban elkez­dett nép­mű­vé­sze­ti, népi mes­ter­sé­ge­ket és nép­szo­ká­so­kat élet­ben tar­tó folya­ma­tok sorá­ba (házi las­ka­ké­szí­tés, kenyér­sü­tés, gyógy­nö­vény­gyűj­tés, és ‑hasz­no­sí­tás, zakusz­ka-elte­vés, hecser­li­fő­zés, sava­nyú­ság­ké­szí­tés, ször­pök, erdei gyül­möl­csök gyűj­té­se és kon­zer­vá­lá­sa, rongy­sző­nyeg-készí­tés, mézes­ka­lá­csok készí­té­se).
Az egye­sü­let cél­ja, hogy a Malom­kert­ben a mun­ka­hely­te­rem­tés, a helyi érté­kek meg­men­té­se, átadá­sa, a jöve­de­lem­szer­zés, annak vissza­for­dí­tá­sa, a szo­ci­á­lis vál­lal­ko­zá­sok kere­té­ben meg­va­ló­sul­jon.