Hazajáró műsorok

Torda – A Peterd-Szind gerinc legendás hasadékai

229. rész

“Ennek a vidéknek mind múltja, mind jelene meghatott figyelmet érdemelne látogatójától. Mert a magyarságra nézve alig van fontosabb része széles ez országnak, mint Torda és környéke. És az Aranyos völgyének e részén, – Erdély szívében – a múlt szent emlékei közt a természetnek micsoda szépségei kínálkoznak e tájon megtekintésre!”

 Pap Domokos: Torda és környéke (1909)

Az egykor hatalmas Torda vármegye emléke a sok viszály után már csak a nép lelkében él tovább. Mert ha valahol, akkor itt kéz kézben jár a táj a népi hagyománnyal. Legendás légkörét a Torockói-hegység legészakibb mészkőnyúlványának, a Peterd-Szind gerincnek köszönheti, ami szinte felkínálja magát az Aranyosba igyekvő patakoknak, hogy felszabdalják. A sziklaszorosok jelölik ki útvonalunkat, amelyen keresztül bejárjuk Torda százszor elátkozott földjét, hogy felidézzük Szent László szellemét és rátaláljunk az azt őrző magyar közösségekre.

Látnivalók

Látnivalók / Erdély / Erdélyi-Hegyalja

Szebb napokat is látott a római kor óta lakott Torda. A város ma már csak töredékeiben őrzi emlékét azoknak az évszázadoknak, amikor még – főleg a sónak köszönhetően – nemcsak Erdély, de a Magyar Királyság egyik központja volt.

A középkorban és a kora újkorban kulcsfontosságú szerep jutott Tordának, hiszen a plébániatemplomban összesen 127 országgyűlést tartottak, melyek közül a leghíresebb az 1568-as. Ekkor mondták ki a négy bevett vallás (a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius) szabad vallásgyakorlását.

Tordán is van mit keresnie az idelátogató hazajárónak. A Wesselényi-házban született a magyar romantikus irodalom apostola, Jósika Miklós báró. Róla nevezték el a jövőt építő magyarság egyik szellemi bázisát, az elméleti líceumot is.

1849 júliusában történt hogy egy kis család érkezett az ótordai református paplakhoz. A családfő feleségét és kisfiát a református lelkészre bízta, aztán tovább sietett, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. De hiába várták vissza, Petőfi Sándor örökre eltűnt a segesvári harcmezőn…

1944 őszén a II. világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott határában, amikor a magyar és német erők vállvetve küzdve egy hónapra megakasztották az áruló románokkal az országra törő szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulását. A tordai csatában több mint 2500 magyar halt hősi halált.

Bővebben...

A tordai sóbányából származó jó 13 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor az Erdélyi-medence ősi tengerének fenekén lerakódott. A tordai sóréteg átlagvastagsága 250 méter, de a gyűrődés központi részén meghaladja az 1200 métert is. A kitermelés a rómaiak idején kezdődött, a Magyar Királyságban virágzott, majd a 19. században hanyatlott, mígnem 1932-ben bezárták a bányát és csak hat évtized múltán nyitották meg újra, gyógyászati és turisztikai célokra. A felszín alatti mikroklíma főleg a légzőszervi megbetegedésekre javallott, de egészséges vendégeknek sem árt egy kis mozgás odalent, nem beszélve a különleges látványról.

Bővebben...

A környék legismertebb látványossága a Tordai-hasadék. Keletkezését a tudomány a Hesdát-patak rovására ír, de mi, magyarok jól tudjuk: itt Szent László hite repesztett hegyet.

3 kilométer hosszan és 300 méter mélyen hasadt meg a föld, olyan varázslatos mikrovilágot teremtve, ahol közel 1000 féle-fajta növény él, olyanok is, amik sehol máshol Európában. Amíg bujdosók menedéke volt, még jól is jött elzártsága, aztán a turistaság megjelenésével ez a szurdok is az EKE nyomán lett átjárhatóvá.

A bércfalakban 32 feltárt barlang van, közülük a legismertebbek az egymással szemben tátongó Kis- és Nagy-Balika.

A Tordai-hasadék első menedékházát az Erdélyi Kárpát Egyesület 1894-ben építette. A hasadék keleti végében a mostani turistaházat 1935-ben avatták fel.

Bővebben...

Tordatúr határában két kis forrásba botlunk. Az egyik természetesen Szent Lászlóról kapta a nevét, hiszen a néphit szerint szent királyunk lovának nyoma látszik azon a kövön, ahol a forrás fakad.

A Kőcsorgót még a rómaiak fedezték fel, amit vízvezetékkel vezettek be városukba.

Bővebben...

Torda fölött nyugatra, félúton a Tordai- és a Túri-hasadék között található Szind. A falu ősiségét igazolja 13. századi temploma, ahol az unitárius magyarok gyakorolják a hitüket.

A II. világháború ádáz harcai Szindet is érintették. A falu környékén 1944 őszén hősi halált halt honvédeink előtt a templomkertben található emlékoszlopnál hajthatunk fejet.

A fogyatkozó magyar unitárius egyházközség a hiten kívül már csak a falu kedvező fekvésébe kapaszkodhat. Nem is tétlenkedtek: az Erdélyi Kárpát Egyesület kolozsvári osztályával összefogva a több mint 100 éves paplakot sokak önkéntes munkájával turista szálláshellyé alakították.

Bővebben...

Ezt a hasadékot a Rákos –patak alakította ki. Közel 2 kilométer hosszan tört utat magának a Peterdi-tető, a Kőhegy és a Koppánd-tető között. Az 1905-ben felavatott, a hasadékon átkelő turistaösvényt Czárán Gyulának köszönhetjük, amit az EKE kolozsvári osztálya azóta is gondoz.

Bővebben...

A Hesdát-patak nyomában haladva elérjük a sziklaszűkületben lezuhanó Csukás-vízesést. Az alatta fekvő nyáron kiváló hely egy kis fürdőzésre.

Bővebben...