Szebb napokat is látott a római kor óta lakott Torda. A város ma már csak töredékeiben őrzi emlékét azoknak az évszázadoknak, amikor még – főleg a sónak köszönhetően – nemcsak Erdély, de a Magyar Királyság egyik központja volt.
A középkorban és a kora újkorban kulcsfontosságú szerep jutott Tordának, hiszen a plébániatemplomban összesen 127 országgyűlést tartottak, melyek közül a leghíresebb az 1568-as. Ekkor mondták ki a négy bevett vallás (a római katolikus, az evangélikus, a református és az unitárius) szabad vallásgyakorlását.
Tordán is van mit keresnie az idelátogató hazajárónak. A Wesselényi-házban született a magyar romantikus irodalom apostola, Jósika Miklós báró. Róla nevezték el a jövőt építő magyarság egyik szellemi bázisát, az elméleti líceumot is.
1849 júliusában történt hogy egy kis család érkezett az ótordai református paplakhoz. A családfő feleségét és kisfiát a református lelkészre bízta, aztán tovább sietett, hogy csatlakozzon Bem seregéhez. De hiába várták vissza, Petőfi Sándor örökre eltűnt a segesvári harcmezőn…
1944 őszén a II. világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott határában, amikor a magyar és német erők vállvetve küzdve egy hónapra megakasztották az áruló románokkal az országra törő szovjet Vörös Hadsereg előrenyomulását. A tordai csatában több mint 2500 magyar halt hősi halált.