Temes vármegye egykori központja Temesvár. A város minden szeglete a dicső magyar múltról árulkodik. A belvárost a századfordulón épült szecessziós épületek ékesítik, közöttük is a legszebb a Bruch-palota. Mellette a régi Vármegyeháza, a későbbi barokk palota áll, szemben pedig a monumentális katolikus székesegyház. A római katolikus csanádi püspökség 1737-ben költözött Temesvárra. A püspöknek hamarosan szép palota is épült.

Ritka már a magyar szó, pedig volt idő, amikor világraszóló magyarok koptatták a város utcáit. Itt volt hadmérnök Bolyai János, de itt született Komárom dicső védője, Klapka György is, aki a kiegyezés után Temesvár országgyűlési képviselője lett.

Temesvár nemcsak egyházi és közigazgatási, de fontos kulturális központ is. Az 1875-ben épült Nemzeti Színház épületében ma német, román és magyar színtársulat is működik.

A színház közelében áll a várkastély, amely egykor Károly Róbert király, majd Hunyadi János temesi főispán székhelye volt, majd kaszárnyaként is használták.

A kiegyezés utáni korszakot idézi a temesvári polgárok egykori korzója, a Lloyd sor is. A megnyíló tér ikonikus épülete az impozáns Lloyd-palota.

A Béga patakon átkelve újabb történelmi helyszínre érünk. A feltételezések szerint itt végezték ki 1514-ben Dózsa Györgyöt, melyre egy magyar nyelvű emléktábla hívja fel a figyelmet.

A Mária tér mellett áll a református templom, ahol a közelmúlt egy dicsőnek indult, de dicstelenné vált történelmi eseménye kirobbant. Innen indult 1989-ben a kommunista rendszert megdöntő népfelkelés. Érdekesség, hogy a templom egy bérház első emeletén található.

Királyi kastélyok és főúri paloták helyett a szórványba került magyar közösség egyik fellegvára a Bartók Béla líceum, ami az oktatáson és nevelésen túl a magyar öntudat erősítését is szolgálja.

Elkél Isten segedelme a Vaja nemzetség ősi fészkében, Berekszón is. A templom sírkertjében Vukovics Sebő nyugszik, ha nyugodhat egyáltalán idegenné lett szolgaföldben, egy ilyen életúttal a háta mögött. Temes vármegye egykori alispánja az 1848-49-es szabadságharcban Délvidék kormánybiztosa volt, majd a Szemere kormány igazságügyi minisztere lett. Világos után birtokait elkobozták, Angliába emigrált, de a kiegyezést követően hazatért visszakapott berekszói birtokaira, és itt töltötte élete hátralevő éveit.

Középkori eredetű település Papd, ami azon kivételes falvak közé tartozik, amelyek nem pusztultak el a török hódoltság alatt. A földbirtokos Csávossy család sarja, báró Csávossy Gyula a feltámadás hitével emeltette 1860-ban, mégis az elmúlás jelképe lett az esztergomi bazilikára emlékeztető katolikus templom, ami a Csávossyak végső nyughelye is egyben. Ez a kifosztott, meggyalázott, omladozó mauzóleum inkább tűnik háborús emléknek, mégis a boldogtalan békeidők áldozata lett. Gyülekezet híján már csak Isten kegyelmében bízhat, ahogy megkopott felirata is hirdeti: „Isten segedelme maradjon mindenkor velünk.”

A Teleki család középkori birtoka Ótelek, amely a török alatt teljesen elpusztult, majd a 18. századi folyószabályozás után újratelepült a Béga mellett. Ótelek ma is döntő többségében magyar, amely ritkaságszámba megy a Temesközben. A templom és az iskola. Ahogy a Kárpát hazában mindenhol itt is ez kell a megmaradáshoz. A templom, ami 1885-ben épült Szent Kereszt tiszteletére, hogy az ótelekiek évszázados áldozatvállalására emlékeztessen. És az iskola, ahol meg kell becsülni minden magyar nyelven tanuló nebulót.