Hazajáró műsorok

Temesköz – Temesvár és vidéke

185. rész

“Magyarország délkeleti részén, termékeny sík vidéken vagyunk, melynek beláthatatlan térségein szabadon kéjeleghet a szem és szabad szárnyalással csaponghat a képzelet. A kilátás egész odáig terjed, a hol a kék égbolt a földdel ölelkezik. Sugár templomtornyok, népes falvak, szétszórt tanyák, legelő nyájak és viruló rétek váltakoznak a gondosan mívelt szántóföldekkel.”

 Szentkláray Jenő: Temesvár és vidéke (1891)

Nevezzük csak régi nevén Temesköznek ezt a Maros, Tisza és Duna ölelte tájékot. A Temes és a Béga öntözte rónát, amibe még egy évezrede Ajtony vezér szúrta le kardját. Népe, a magyar a középkorban felvirágoztatta, s őrizte déli határvidékét. A honvédelem áldozatokkal járt: a török háborúkban elnéptelenedett, a Habsburg alatt Temesi Bánság lett. Ekkor költöztek románok, szerbek, majd németek e vidékre. Aztán visszatért a királysághoz, s hazatértek a magyarok is. De alig telt el egy újabb évszázad, s Romániához csatolták. Így lett, hogy ősi emlékeinkből nem sok maradt, mégis, nemcsak a múltban, de a jelenben is helyünk van idelent, a Temesközben.

Látnivalók / Délvidék / Bánság

Temes vármegye egykori központja Temesvár. A város minden szeglete a dicső magyar múltról árulkodik. A belvárost a századfordulón épült szecessziós épületek ékesítik, közöttük is a legszebb a Bruch-palota. Mellette a régi Vármegyeháza, a későbbi barokk palota áll, szemben pedig a monumentális katolikus székesegyház. A római katolikus csanádi püspökség 1737-ben költözött Temesvárra. A püspöknek hamarosan szép palota is épült.

Ritka már a magyar szó, pedig volt idő, amikor világraszóló magyarok koptatták a város utcáit. Itt volt hadmérnök Bolyai János, de itt született Komárom dicső védője, Klapka György is, aki a kiegyezés után Temesvár országgyűlési képviselője lett.

Temesvár nemcsak egyházi és közigazgatási, de fontos kulturális központ is. Az 1875-ben épült Nemzeti Színház épületében ma német, román és magyar színtársulat is működik.

A színház közelében áll a várkastély, amely egykor Károly Róbert király, majd Hunyadi János temesi főispán székhelye volt, majd kaszárnyaként is használták.

A kiegyezés utáni korszakot idézi a temesvári polgárok egykori korzója, a Lloyd sor is. A megnyíló tér ikonikus épülete az impozáns Lloyd-palota.

A Béga patakon átkelve újabb történelmi helyszínre érünk. A feltételezések szerint itt végezték ki 1514-ben Dózsa Györgyöt, melyre egy magyar nyelvű emléktábla hívja fel a figyelmet.

A Mária tér mellett áll a református templom, ahol a közelmúlt egy dicsőnek indult, de dicstelenné vált történelmi eseménye kirobbant. Innen indult 1989-ben a kommunista rendszert megdöntő népfelkelés. Érdekesség, hogy a templom egy bérház első emeletén található.

Királyi kastélyok és főúri paloták helyett a szórványba került magyar közösség egyik fellegvára a Bartók Béla líceum, ami az oktatáson és nevelésen túl a magyar öntudat erősítését is szolgálja.

Bővebben...

Elkél Isten segedelme a Vaja nemzetség ősi fészkében, Berekszón is. A templom sírkertjében Vukovics Sebő nyugszik, ha nyugodhat egyáltalán idegenné lett szolgaföldben, egy ilyen életúttal a háta mögött. Temes vármegye egykori alispánja az 1848-49-es szabadságharcban Délvidék kormánybiztosa volt, majd a Szemere kormány igazságügyi minisztere lett. Világos után birtokait elkobozták, Angliába emigrált, de a kiegyezést követően hazatért visszakapott berekszói birtokaira, és itt töltötte élete hátralevő éveit.

Bővebben...

Középkori eredetű település Papd, ami azon kivételes falvak közé tartozik, amelyek nem pusztultak el a török hódoltság alatt. A földbirtokos Csávossy család sarja, báró Csávossy Gyula a feltámadás hitével emeltette 1860-ban, mégis az elmúlás jelképe lett az esztergomi bazilikára emlékeztető katolikus templom, ami a Csávossyak végső nyughelye is egyben. Ez a kifosztott, meggyalázott, omladozó mauzóleum inkább tűnik háborús emléknek, mégis a boldogtalan békeidők áldozata lett. Gyülekezet híján már csak Isten kegyelmében bízhat, ahogy megkopott felirata is hirdeti: „Isten segedelme maradjon mindenkor velünk.”

Bővebben...

A Teleki család középkori birtoka Ótelek, amely a török alatt teljesen elpusztult, majd a 18. századi folyószabályozás után újratelepült a Béga mellett. Ótelek ma is döntő többségében magyar, amely ritkaságszámba megy a Temesközben. A templom és az iskola. Ahogy a Kárpát hazában mindenhol itt is ez kell a megmaradáshoz. A templom, ami 1885-ben épült Szent Kereszt tiszteletére, hogy az ótelekiek évszázados áldozatvállalására emlékeztessen. És az iskola, ahol meg kell becsülni minden magyar nyelven tanuló nebulót.

Bővebben...