Hazajáró műsorok

Szinyák-hegység – Körkép Munkács tájékán

126. rész

Az Északkeleti-Kárpátok belső vulkáni vonulatában, a Vihorlát-Gutin hegyláncnak van egy kevésbé impozáns, de történelmi szempontból annál gazdagabb tagja. Bereg és Ung vármegyék határán, az Ung és a Latorca folyók között ívelődő alig 1000 méter magas Szinyák-hegységet már a 16. században Kék-bércnek nevezték. Lábainál és környező vulkáni kiemelkedésein magukra hagyott romok, és büszkén virágzó várkastélyok régi dicsőségekről és kudarcokról, véres csatákról és építkező békeidőkről mesélnek. A hit és a tradíció köveiből épült emlékek a zivataros évszázadok súlya alatt görnyedve próbálnak gátat vetni a feledés homályának.

Látnivalók

Látnivalók / Kárpátalja / Bereg

Az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Munkács melletti Kendereske község domboldalán megállva minden magyar embernek ismerős lehet a körpanoráma, ugyanis Feszty Árpád itt rajzolta meg a magyarok bejöveteléről szóló kép vázlatát.

Bővebben...

Anonymus szerint Árpád népe, midőn átkeltek a Havas-erdőn, az első helyet, ahova értek, Munkácsnak nevezték el, mivel igen nagy fáradsággal jutottak el ide. Ezután hosszú évszázadokon át fontos közlekedési csomópont volt a Latorca partján.

A magyar szabadság eszméjének városában járunk. A Rákóczi Ferenc nevét viselő középiskola udvarán találjuk Matl Péter, a Vereckei emlékmű megalkotójának egyik kedves alkotását, a Nagyságos Fejedelem mellszobrát.

A központban magasodó római katolikus templomot 1904-ben építették a középkori Szent Márton székesegyház helyére.

Az utóbbi évtizedekben megújult városközpontban, a nyüzsgő sétálóutcából nyílik a múltidéző Fejér-ház, amit Rákóczi-háznak is neveznek. Itt ma a Munkácsy Képzőművészeti Iskola működik. Az aulában vessünk egy pillantást a központba tervezett Munkácsy szobor makettjére, ami csak terv maradt, az országvesztés miatt soha nem valósulhatott meg.

Szegény Munkácsy Mihály, a szakrális művész, hogy szerette városát! Aztán szembesülnie kellett, de már csak odafentről, hogy mit építettek a modernizmus jegyében szülőháza helyére. Azért maradt még egy-két patinás épület, amik a ráérős, alkotó évszázadokra emlékeztetnek. Köztük az 1904-ben épült régi városháza is.

Ami Munkács nevét igazán naggyá tette, az a hatalmas Árpád-kori eredetű vár a sziklabérc tetején. Rákóczi, Lórántffy, Báthory – micsoda nevek vezették fel a legendás Zrínyi Ilonát, aki megözvegyülése után Munkácson ment nőül Thököly Imréhez. Amikor Thököly csillaga leáldozott, s már csak ide, Munkács várába szorult a szabadság, 1685-ben maga Zrínyi Ilona állt a kuruc serege élére. A kis Rákóczi Munkács falain láthatta, hogy küzdenek a honért a kuruc vitézek és bátor édesanyja. A vár elesett, Rákóczi Bécsbe került, de 15 év sem telt el és már Rákóczi Ferenc zászlai lobogtak a vár fokán. A szabadsághősökre emlékezik Matl Péter alkotása. Szembe találkozunk Zrínyi Ilonával, aki maga elé néz, mint aki magát a történelmet látja maga előtt. Rákóczi Ferenc pedig kinéz az Alföld fele, mert onnan várja a segítséget. Megjelenik az apjának a kardja, a harmadik személy, I. Rákóczi Ferenc, tehát egy hármas kompozíciót látunk.

A szabadság sasfészke 1711-ben Habsburg kézre került, s mily jelképes: börtön lett belőle. Közben egy rövid időre, 1805-ben újra fontossá vált, amikor Napóleon elől menekítve 3 hónapig itt őrizték a Magyar Szent Koronát. 1847-ben itt járt Petőfi Sándor is, aki talán maga sem gondolta, hogy alig egy esztendő múlva a börtönből a foglyokat kiszabadítják, s a várat honvédőrség veszi birtokába. Talán ennek is köszönhető, hogy a ’48-as szabadságharc bukása után a császáriak a várat végleg megfosztották hadi erődítményi rangjától.

1896-ban nagy ünnepély volt itt a millennium emlékére. A Hajdú-bástyán hatalmas emlékoszlopot állítottak, tetején bronzturulmadárral. A csehszlovák megszállók 1924-ben ledöntötték, majd 1945-ben a szovjetek a turult beolvasztották és szovjet hősi emlékművet öntöttek belőle. 2008-ig kellett várni, hogy visszaszálljon helyére a munkácsi turulmadár.

Munkács szélén, Őrhegyalján 1849. április 22-én a szabadságharc egyik legjelentősebb kárpátaljai ütközete zajlott a Latorca-híd birtoklásáért. A magyar harcosok nagy diadalt arattak a hatalmas túlerőben lévő császári csapatok felett. Az 1901-ben állított emlékművüket a szovjet időszakban ledöntötték, de ma már megújulva emlékeztet a podheringi hősökre.

Bővebben...

A Latorca folyó mentén fekszik Szentmiklós. A Perényiek 13. századi ódon várkastélya a valaha volt szebb idők emlékét idézi. A kastélynak több tulajdonosa is volt az évszázadok során, úgymint a Frangepánok, a Telegdyek, a Lónyayak, az Esterházyak, majd a Rákócziak. Utolsó tulajdonosa a Schönborn család volt, akiket az orosz megszállók üldöztek el innen. Majd sorsára hagyták, de hála Bartos József művésznek és alkotótársainak, kapott még egy esélyt az újjászületésre.

Bővebben...

A Schönborn-családnak úgy tűnik olyan jól jövedelmezett a szentmiklósi várkastély, hogy 1890-ben egy vadászkastélyt is építettek a közeli Tar hegyoldalban. Az évszázados fák között megbújó csodálatos Beregvár vadászkastélyát az asztronómia jegyében tervezték: 365 ablaka, 52 helyisége, 12 bejárata és 4 tornya van. Utolsó birtokosa, Schönborn Károly még itt született, és 1942-ig itt is élt, míg a háborús években a németek kórházzá, a szovjetek szanatóriummá alakították.

A kastélyt hatalmas angolpark övezi, benne a mesterséges tavacskával, melynek kontúrja az Osztrák-Magyar Monarchia területét rajzolja ki.

Bővebben...

Apró falu Kékesfüred. Szinyák, vagyis Kékes a nevét onnan kapta, hogy gyógyhatású forrásainak vize kékes árnyalatú.

A vulkáni eredetű Obavai-kőről pompás kilátás nyílik a Róna- és a Borzsa-havasra.

Bővebben...

Az Úr 1572. esztendejében egy megtört, meggyötört férfiember érkezett az Erdélyi Fejedelemség északkeleti csücskébe, Szerednye várába. A korábban világraszóló diadalt arató kapitány, három évnyi börtönből szabadulva itt húzódott meg a politika viharai elől. Eger legfényesebb csillagát, Dobó Istvánt itt érte utol a halál is.

A szebb napokat is megélt erődöt egyébként a templomos lovagrend építtette, a 13. század környékén. Később a pálosoké, a Drugetheké, a Pálócziaké, majd a Dobó családé lett. A 17. században a Rákócziak kezén a kurucmozgalom fontos támaszává vált. Aztán 1711 után már nem akadt lakója, aki felújítsa. Azóta dacol némán az évszázadok múlásával.

Szerednye és a környező dombvidék Kárpátalja egyik legrégibb szőlő-és bortermelő vidéke. Itt van az a borpince is, melyet a hagyomány szerint Dobó István készíttetett török foglyokkal. A pincelabirintus falán a 16. századból származó kőbe vésett latin felirat is megerősíti, hogy a pince a szerednyei vár birtokosai, Dobó István és Dobó Dominika idejében ásatott. A szájhagyomány úgy tartja, hogy a pincét föld alatti folyosó köti össze az ungvári, valamint a munkácsi várral. Az állandó levegőhőmérséklet és a vulkanikus sziklafal pórusain beszivárgó tiszta levegőből eredő egyedi mikroklíma kiválóan alkalmassá teszi bortárolásra.

Bővebben...

Az Ung folyó feletti sziklán ma is büszkén meredező középkori erőd igazi strázsaként tornyosul a völgy fölé. A romok mögötti platón Wagner Károly kincstári főerdőtanácsos gondozott parkot létesített, melyet a háború után alaposan megrongáltak. A nevickei vár falai már a tatárjárás előtt erős védelmezői voltak hazánk keleti végeinek. A 13. században Aba Amadé meg is erősítette, majd a Drugethek keze nyomán nyerte el végleges alakját. A vár sűrűn cserélte gazdáit, ám mégsem ostrom, hanem az aggodalom lett a végzete: amikor I. Rákóczi György elfoglalta, félve attól, hogy a császáriak később felhasználják ellene, leromboltatta.

Sokáig elhagyatottan álltak a romok, s csak a 19. század végén kezdték meg helyreállítását.

Bővebben...