Csodás erdei környezetben fekszik Szováta. A régi kicsiny falu alig 150 év alatt lett nagyhírű üdülőközponttá, Sóvidék egyetlen városává, természetes sós tavainak köszönhetően. Közülük a legnagyobb és legismertebb a völgykatlanban fekvő Medve-tó. A kiterített medvebőrre emlékeztető formájú tó az 1870-es években keletkezett, egy víznyelő elzáródásával. Hírnevét annak is köszönheti, hogy a világ legnagyobb és Európa egyetlen heliotermikus – azaz naptól melegedő – sós tavaként tartják számon. A néhol 18 méteres mélységet is elérő, rendkívül sós tó ugyanis a felszínén képződött vékony édesvízréteg hatására a napsütéstől fokozatosan felmelegszik. A szórakozni és a gyógyulni vágyó turistákat szolgálja a Medve-tó körüli fürdőtelep, ami a századfordulón kezdett kiépülni. A monarchiát idéző faragott fatornácos villákat ma már egyre inkább kiszorítják a modern hotelek.

Az erdélyi só fővárosa Parajd, de Európa egyik leggazdagabb sólelőhelye is. A bányát nemcsak turisták látogatják, de a légúti megbetegedésben szenvedőnek is kiváló terápiás lehetőséget nyújt a föld alatti hatalmas csarnokok száraz, sóporos levegője. Parajd környékén már évezredek óta folyik a só kitermelése, de az itt fellelhető tartalék még mindig több mint száz évig biztosíthatná Európa teljes szükségletét. A föld alá először a 18. században ereszkedtek a bányászok, addig csupán felszíni fejtéssel foglalkoztak. A bányában ökumenikus sótemplom, valamint egyedülálló módon borpince is található.

Természetvédelmi terület a Sószoros. Több tízmillió évvel ezelőtt a Kárpátok felgyűrődésével az Erdélyi-medence süllyedni kezdett, s a mélyedésében szárazföldi sós beltenger alakult ki, ami úgy 20 millió évvel ezelőtt kiszáradt. A kiülepedett sóréteg pedig meggyűrődött, és mutatós sóhegyként tört a felszínre, amiket ma is megcsodálhat az errejáró.

A település templomának tornyán a vidékre jellemző nap-és szélkakas látható.

Az ásványvizes tanösvényen fekszik Cseredomb, ahol borvízforrás található. Évszázadok óta járnak ide a környékből, s akinek nincs nyavalyája, asztali vízként is nyugodtan fogyaszthatja ezt a rendkívül jó ízű forrásvizet. A Csiga-dombot Erdély legnagyobb aragonit-előfordulásával rendelkező dombját a ma is aktív sós-meszes ásványvízforrás építette, évezredek alatt.

Korondot fazekassága tette világhírűvé, mivel alapanyaga maga a föld, és Sóvidék egyben az agyag országa is. Főutcája mentén állandó kirakodóvásár jelzi a helyi hagyományok és népművészet továbbélését. A korondiak évszázadok óta foglalkoznak agyagművességgel, de hírük csak a 20. század elején terjedt el a nagyvilágban. A míves kerámiák mellett Korondon értékesítik a környék fűzfavesszőből készült eszközeit és faragványait is. Ma a településen közel ötezren élnek fazekasságból.