Nagyági-hegység – Kenyérmezőtől Piskiig a Csetráson át
Hazajáró műsorok

Nagyági-hegység – Kenyérmezőtől Piskiig a Csetráson át

240. rész
"Vajon nem lélekzünk-e fel nyugodtabban, midőn hivatalszobánk tetőfelét a levegőég azúrkupolájával cserélhetjük fel, ágyunkat a lúdtollas párnák helyett a mezők füve képezi és távol az emberi létfenntartás mesterkélt módjaitól, egyedüli főnökünk a nagy Isten? E tényezők mozgattak arra, hogy Magyarhon erdélyi részének a városi néptől kevésbbé nyugtalanított hegyormai felé, a Csetrás hegységbe vegyem utamat."
Hangay Oktáv: Utazásom az Andrássy-havasokban (1888)

Kinizsi Kenyérmezőn; Bem Piskinél. Két történelmi diadal, melyek bekeretezik újabb Hunyad megyei túránkat. A Maros lapályán elterülő Kenyérmezőről kapaszkodunk fel az ércesedésről és karsztosodásról nevezetes, vulkáni eredetű Nagyági-hegységbe. Csetrásnak is nevezik az Erdélyi-érchegység változatos hegyvilágának ezt a déli, nemesfémekben gazdag nyúlványát. Lábainál, a Maros mentén a múltunk porba vesző és megújuló emlékeinek színfalai között a Hunyad megyei magyarok eltűnő és újjáéledő szórványközösségei várnak.

Látnivalók / Erdély / Hunyad

Algyógy fölött hévízes források törnek fel a föld gyomrából. A Nagyági-hegység áldását, a vasas-kénes, jó 30°C-os vizét már a rómaiak is felfedezték. Az ókori Germisara fürdőtelep egykori medencéje máig megmaradt. Az 1500-as években Izabella királyné újíttatta fel a fürdőt, ahol később több erdélyi fejedelem mellett Apaffy Mihály őnagysága is szívesen megpihent. A fürdő a Monarchia boldog békeidőiben élte virágkorát. A termál forrás táplálta vízesés láttán annak idején Kazinczy Ferenc is elámult.

Bővebben...

Máda fölött a Gyógyi-patak egyik ága pazar hasadékot vájt ki magának. Nyáron, alacsony vízállásnál a patakmederben gázolva lehet végigjárni, egy alig 4,5 km hosszú túra keretében, ahol egy gyönyörű forrást is megcsodálhatunk.

Bővebben...

A magára hagyott kéméndi református templom úgy tűnik győzelemre áll az elmúlás elleni küzdelemben. Teteje 1999-ben beszakadt, de kolozsvári magyar fiatalok összefogásával sikerült megmenteni a pusztulástól. És ahogy az ég elvett, úgy adott is valamit: a mennyezet beszakadása után a vakolat alól középkori falfestmények bukkantak elő. Ha kopottan is, de szembe néz velünk a falakról Szent István, Szent Imre és Szent László a 15. századból. Szembe meg maga a pokol elevenedik meg egy évszázaddal korábbról.

Élő gyülekezet híján ezen a tájon régi sírkövek feliratai idézik a magyar múltat.

Bővebben...

Nagyrápolt két dombján két régi impozáns épület romladozik, amik állítólag egykor függőhíddal voltak összekötve. A 18. századi kastély urai, a Rápoltiak és a Jósikák minden bizonnyal így rövidítették meg az utat a református templomhoz, amely a 13. század végén épült, középkori freskótöredékeit pedig ma is megcsodálhatjuk.

Bővebben...

Dédács a 18. században még a Gyulay család birtoka volt.  Arborétumát Gyulay Ferenc kezdte kialakítani, azóta a világ minden tájáról 250 féle fa- és cserjefaj él benne.

Dédács ma már beleolvadt Piskibe. A város nevét hiába keressük a pápai tizedjegyzékben, Piski az 1866-ban itt kialakított vasúti csomópontnak köszönheti létét. A vasutas településen 20 év múlva megszervezték a római katolikus plébániát és templomot is építettek. Kertjében a ’48-as emlékoszlopnál évről-évre március 15-én egybegyűlik a környék magyarsága. Mert amiért Piski neve örökre beírta magát a magyar történelembe, az a híres nevezetes csata, amelyben 1849. február 9-én Bem József honvéd tábornok seregei megálljt parancsoltak Puchner Antal császári seregeinek.

A Sztrigy feletti fahíd jelentette akkor a hazát. Ahogy Bem is megállapította: „ha elvész a híd, elvész Erdély is.” S a híd a honvédek kezén maradt, míg Erdély újra magyar uralom alá került.

Bővebben...