"Vajon nem lélekzünk-e fel nyugodtabban, midőn hivatalszobánk tetőfelét a levegőég azúrkupolájával cserélhetjük fel, ágyunkat a lúdtollas párnák helyett a mezők füve képezi és távol az emberi létfenntartás mesterkélt módjaitól, egyedüli főnökünk a nagy Isten? E tényezők mozgattak arra, hogy Magyarhon erdélyi részének a városi néptől kevésbbé nyugtalanított hegyormai felé, a Csetrás hegységbe vegyem utamat."
Kinizsi Kenyérmezőn; Bem Piskinél. Két történelmi diadal, melyek bekeretezik újabb Hunyad megyei túránkat. A Maros lapályán elterülő Kenyérmezőről kapaszkodunk fel az ércesedésről és karsztosodásról nevezetes, vulkáni eredetű Nagyági-hegységbe. Csetrásnak is nevezik az Erdélyi-érchegység változatos hegyvilágának ezt a déli, nemesfémekben gazdag nyúlványát. Lábainál, a Maros mentén a múltunk porba vesző és megújuló emlékeinek színfalai között a Hunyad megyei magyarok eltűnő és újjáéledő szórványközösségei várnak.