Itt talál­ha­tó a Dob­ro­na­ki-ház, ami a hely­tör­té­ne­ti és nép­raj­zi gyűj­te­mény­nek ad ott­hont.

Lend­va tör­té­ne­te elvá­laszt­ha­tat­lan a közép­ko­ri Magyar­or­szág egyik leg­te­kin­té­lye­sebb főúri csa­lád­já­tól, a Bán­ffyak­tól. Közel 350 éves fenn­ha­tó­sá­guk alatt a város a tör­té­nel­mi Zala vár­me­gye szel­le­mi és kul­tu­rá­lis köz­pont­já­vá nőt­te ki magát. A lend­vai vár soká­ig hazánk fon­tos vég­vá­ra volt, majd a török kiűzé­se után az erő­döt az Ester­há­zy csa­lád vet­te és épí­tet­te át. Álta­luk nyer­te el mai alak­ját az épü­let, ami ma már a lend­vai Galé­ri­á­nak és Múze­um­nak ad ott­hont. Van itt érté­kes nép­raj­zi gyűj­te­mény, ahol a míves heté­si szőt­te­sek és hím­zé­sek vilá­gá­val ismer­ked­he­tünk meg. A város­köz­pont­ban a fel­újí­tott Szent Kata­lin plé­bá­nia­temp­lom kert­jé­ben Szent Ist­ván szob­ra talál­ha­tó.

A falu neve­ze­tes erde­jé­ben talál­ha­tó a Mária fa ahol 65 évvel ezelőtt a fehér­be öltö­zött Bol­dog­asszony meg­je­lent egy falu­si ember­nek. a Feke­te-erdő fája azóta zarán­dok­hely lett: köze­li s távo­li vidé­kek­ről ezrek jár­nak ide, lel­ki meg­bé­ké­lést, vigasz­ta­lást és cso­dát keres­ni.

A falu ékes­sé­ge az Árpád-kori temp­lom, mely­ben Aqui­la János fres­kó­it cso­dál­hat­ja meg az erre járó. Köz­tük a leg­be­cse­sebb a Szent Lász­ló-legen­da fali­kép­so­ra.

A tavat a patak mes­ter­sé­ges fel­duz­zasz­tá­sá­val hoz­ták lét­re, remek kirán­du­ló­hely. A Bakó­na­ki-tó köze­lé­ben fek­vő erdő­ben talál­ha­tó a Szent Vid for­rás, mely­nek vize gyó­gyí­tó erő­vel bír a látá­si és hal­lá­si pana­szok­ra. Felet­te magas­lik a Szent Vid kápol­na.

Nagy­tót­la­kon egy kis dom­bon a temp­lo­mos lova­gok korát idé­zi a 13. szá­za­di, román stí­lu­sú Szent Mik­lós kör­temp­lom.

A Ritá­si-domb Magyar­szom­bat­fa és Pár­tos­fal­va között fek­szik az Őrség­ben. 296 m magas, a tete­jén lévő kilá­tó­ból cso­dás kilá­tás nyí­lik a Mura­vi­dék­re.