Muravidék – Hetéstől Őrségig
Hazajáró műsorok

Muravidék – Hetéstől Őrségig

27. rész
"Drága Lendva – Te gyönyörű muravidéki táj, Isten gazdag áldása továbbra is szálljon Rád!"
Tusi István László: Lendva

Vendvidék… Őrség… Hetés… Lendva vidék… Muravidék… Földrajzi elnevezések, melyeket a változó történelmi korszakok akasztottak hazánk nyugat-dunántúli szegletének ma Szlovéniához tartozó részére.  Ide, a Muravidék határ-menti rejtekeibe járul most két keréken a Hazajáró. A Lendva-vidék dombságáról indulva a hagyományait híven őrző Hetés néprajzi tájegységén át az Alsó-Mura síkon végigtekerve egészen a vendvidéki dombokig. Ez a dimbes-dombos tájék egy ezredévig Királyságunk nyugati gyepűjét jelentette. Az országvesztéssel a vidék és az itt élő magyarság előbb a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd a jugoszláv tákolmány fennhatósága alá került. A kisebbségbe szorult magyarság máig nem heverte ki a világháborúk, a megtorlások, a kitelepítés, a kivándorlás és az asszimiláció okozta veszteségeket. Ám ha megfeleződve is, de az elmúlt évtizedekben mintha új erőre kapott volna. Egyre többen ébrednek rá, hogy nem tékozolhatják el az őseiktől örökölt földet és szellemi hagyatékot…

Látnivalók / Délvidék / Muravidék

Itt található a Dobronaki-ház, ami a helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek ad otthont.

Bővebben...

Lendva története elválaszthatatlan a középkori Magyarország egyik legtekintélyesebb főúri családjától, a Bánffyaktól. Közel 350 éves fennhatóságuk alatt a város a történelmi Zala vármegye szellemi és kulturális központjává nőtte ki magát. A lendvai vár sokáig hazánk fontos végvára volt, majd a török kiűzése után az erődöt az Esterházy család vette és építette át. Általuk nyerte el mai alakját az épület, ami ma már a lendvai Galériának és Múzeumnak ad otthont. Van itt értékes néprajzi gyűjtemény, ahol a míves hetési szőttesek és hímzések világával ismerkedhetünk meg. A városközpontban a felújított Szent Katalin plébániatemplom kertjében Szent István szobra található.

Bővebben...

A falu nevezetes erdejében található a Mária fa ahol 65 évvel ezelőtt a fehérbe öltözött Boldogasszony megjelent egy falusi embernek. a Fekete-erdő fája azóta zarándokhely lett: közeli s távoli vidékekről ezrek járnak ide, lelki megbékélést, vigasztalást és csodát keresni.

Bővebben...

A falu ékessége az Árpád-kori templom, melyben Aquila János freskóit csodálhatja meg az erre járó. Köztük a legbecsesebb a Szent László-legenda faliképsora.

Bővebben...

A tavat a patak mesterséges felduzzasztásával hozták létre, remek kirándulóhely. A Bakónaki-tó közelében fekvő erdőben található a Szent Vid forrás, melynek vize gyógyító erővel bír a látási és hallási panaszokra. Felette magaslik a Szent Vid kápolna.

Bővebben...

Nagytótlakon egy kis dombon a templomos lovagok korát idézi a 13. századi, román stílusú Szent Miklós körtemplom.

Bővebben...

A Ritási-domb Magyarszombatfa és Pártosfalva között fekszik az Őrségben. 296 m magas, a tetején lévő kilátóból csodás kilátás nyílik a Muravidékre.

Bővebben...