Hazajáró műsorok

Madaras – Bars tetején

205. rész

“Magyar turisták a hegyen, hol még a madár se jár, azt hiszem kevesen voltak. A Ptacsnik, vagyis a Madár-hegy a Nyitra-völgyet kelet felől hatalmas falként határolja, 1000 métert meghaladó számos csúcsával szebbnél szebb kilátásokat nyújtva. Hatalmas hegyvidék ez, óriási erdőségek, érdekes sziklarészletek, bájos völgyképek a nyitrai s a barsmegyei oldal felé.”

Jász Géza: Nyári séták (1916)

Százszor lett már ősz Jász Géza nyári sétája óta, és a történelmi Bars vármegye legmagasabb pontját hordozó Madaras képe mit sem változott. A Kárpátok külső vulkáni ívén, andezitből felépülő hegység bükkösei alig vénültek; lávával takart hátainak sziklatornyai alig erodálódtak valamit. Gerinceiről is ugyanúgy futnak le mélyre vágódott völgyei a Nyitra és a Garam mentére. De odalent a völgyekben 100 év már elég volt ahhoz, hogy minden megváltozzon. Lassan kihalt a magyar szó, csak a várakban és kastélyokban élnek tovább múltunk emlékei.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Bars

Búsan, borongósan kapaszkodnak a Madaras-hegység Garam mosta sasbércébe Revistye várának romfalai. Elfáradt már a régi küzdelmekben, s talán még jobban az évszázados nagy semmittevésben. Tudja jól, soha nem lesz már olyan daliás, mint a középkori ifjúságában. Mégis, jól esik az öregnek, ha egy-egy vándor meglátogatja és a régi időkről kérdezi. Revistye várát egykor Mátyás király özvegye adományozta Dóczi Orbán püspöknek.

Ahogy a régi várakat felfalják a modern idők, úgy kerül lassan rezervátumba a természetes élővilág is. A vár alatt kialakított parkban több mint 30 állatfaj él. 21 hektáros területen ismerhetjük meg a környék vadon élő állatait: őzeket, szarvasokat, vagy éppen muflonokat. De a hazánk tájain nem honos különlegességekkel is találkozhatunk. Nem mindennap láthat az ember példának okáért jávorszarvast. De kuriózumszámba megy a kaukázusi kecske is.

Bővebben...

A kitörések során kitódult láva hatalmas vulkáni takaróval borította be a Madarast. Az erózió azóta erősen megtépázta a hegyet: már csak a pusztítva teremtő erők vulkáni anyagból faragott formái adnak ízelítőt ősmúltjából. A vulkanizmus egyik jellegzetes emléke a Kolostor szikla névvel illetett andezitkiemelkedés. A remekbe szabott tornyok egyben pazar kilátóhelyül is szolgálnak.

Bővebben...

Kereszttel megjelölt tetejéről nagyszerű a panoráma. Keleti irányban a Garam fölé magasodó vulkáni hegytömbök húzódnak. Nyugatra a Nyitra völgye fölött az Északnyugati-Kárpátok további vonulatai keretezik a látképet. A Madaras-tető Felvidék szívében, a történelmi Bars vármegye legmagasabb pontja.

Bővebben...

A Nyitra völgye felett őrködik Keselőkő vára. Annak idején a Hont-Pázmány nemzetség tagjai építették a várat. Az évszázadok során leghosszabb ideig a Majtényi család uralta, egészen a Rákóczi-szabadságharcig, azóta már csak falai őrzik a dicső múlt emlékét.

Bővebben...

Bajmóc eredetileg Nyitra várának tartozéka volt, majd a 14. században I. Lajos királytól városi rangot kapott, hogy aztán uradalmi központtá nője ki magát. A vár elődjét a monda szerint egy Bojnik nevű rablólovag építette. Az oklevelek már a Hont-Pázmány nembeli Kázmérhoz kötik építését. Regnált itt Csák Máté, Mátyás király, és fia, Corvin János is. Aztán jöttek a Szapolyaiak, majd 1527-ben a Thurzók, akik úgy megerősítették, hogy a török ostromoknak is képes volt ellenállni.

Bocskainak megnyitotta kapuit, de 1637-ben már a Habsburg hű Pálffyakat találjuk itt, akik egy röpke kuruc intermezzo után egészen Trianonig birtokolták. Pálffy János gróf volt az, aki ősei hagyatékát a századfordulón egy pompás, 365 ablakos mesebeli várkastéllyá varázsolta.

A fényűző keleti szalon volt a gróf dolgozószobája, de a kastély legimpozánsabb terme az úgynevezett Aranyszalon.

A 17. századi várkápolna mennyezetét barokk freskók díszítik. Kivételes értéke az 1350 körül alkotott faoltára.

A középső vár tornyában a csigalépcső a Kék szalonba vezet. Faláról királyok, királynők és nemesek alakjai, mint a magyar múlt néma tanúi tekintenek ránk.

A Pálffy család tagjai a vár kriptájában alusszák örök álmukat. A kastély utolsó nemes tulajdonosának, Pálffy János Ferencnek sem kellett megélnie, hogy amit végrendeletében felajánlott – miszerint a vár a művészet és kultúra múzeumaként maradjon meg az utókornak, és mindenki számára látogatható legyen – csak évtizedekkel később, egy új világrend új országában fog megvalósulni.

A kastély előtt strázsál a közel 700 éves öreg hárs, ami lomkoronája alatt látta vendégül Mátyás királyt, Bocskai Istvánt vagy éppen Rákóczi Ferencet.

Bővebben...