Baj­móc ere­de­ti­leg Nyit­ra várá­nak tar­to­zé­ka volt, majd a 14. szá­zad­ban I. Lajos király­tól váro­si ran­got kapott, hogy aztán ura­dal­mi köz­pont­tá nője ki magát. A vár előd­jét a mon­da sze­rint egy Boj­nik nevű rab­ló­lo­vag épí­tet­te. Az okle­ve­lek már a Hont-Páz­mány nem­be­li Káz­mér­hoz kötik épí­té­sét. Reg­nált itt Csák Máté, Mátyás király, és fia, Cor­vin János is. Aztán jöt­tek a Sza­po­lya­i­ak, majd 1527-ben a Thur­zók, akik úgy meg­erő­sí­tet­ték, hogy a török ost­ro­mok­nak is képes volt ellen­áll­ni.

Bocs­ka­i­nak meg­nyi­tot­ta kapu­it, de 1637-ben már a Habs­burg hű Pál­ffya­kat talál­juk itt, akik egy röp­ke kuruc inter­mez­zo után egé­szen Tri­a­no­nig bir­to­kol­ták. Pál­ffy János gróf volt az, aki ősei hagya­té­kát a szá­zad­for­du­lón egy pom­pás, 365 abla­kos mese­be­li vár­kas­téllyá vará­zsol­ta.

A fény­űző kele­ti sza­lon volt a gróf dol­go­zó­szo­bája, de a kas­tély leg­im­po­zán­sabb ter­me az úgy­ne­ve­zett Arany­sza­lon.

A 17. szá­za­di vár­ká­pol­na mennye­ze­tét barokk fres­kók díszí­tik. Kivé­te­les érté­ke az 1350 körül alko­tott faol­tá­ra.

A közép­ső vár tor­nyá­ban a csi­ga­lép­cső a Kék sza­lon­ba vezet. Falá­ról kirá­lyok, király­nők és neme­sek alak­jai, mint a magyar múlt néma tanúi tekin­te­nek ránk.

A Pál­ffy csa­lád tag­jai a vár krip­tá­já­ban alusszák örök álmu­kat. A kas­tély utol­só nemes tulaj­do­no­sá­nak, Pál­ffy János Ferenc­nek sem kel­lett meg­él­nie, hogy amit vég­ren­de­le­té­ben fel­aján­lott – misze­rint a vár a művé­szet és kul­tú­ra múze­u­ma­ként marad­jon meg az utó­kor­nak, és min­den­ki szá­má­ra láto­gat­ha­tó legyen – csak évti­ze­dek­kel később, egy új világ­rend új orszá­gá­ban fog meg­va­ló­sul­ni.

A kas­tély előtt strá­zsál a közel 700 éves öreg hárs, ami lom­ko­ro­ná­ja alatt lát­ta ven­dé­gül Mátyás királyt, Bocs­kai Ist­vánt vagy éppen Rákó­czi Feren­cet.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 205. rész: Madaras — Bars tetején