Közép-Dalmácia 1. – Az Árpádok nyomában
Hazajáró műsorok

Közép-Dalmácia 1. – Az Árpádok nyomában

96. rész
"Az ilyen helyek szépségei évről-évre mind több idegent vonzanak ide. A Földközi tenger medenczéje területén sehol sincsenek tájak, melyek a tünemények megkapó változatosságában, színpompában és a képek szokatlanságában e partvidékekkel és a hozzájok tartozó szigetvilággal mérkőzhetnének. Amint nyelvben és népéletben: a természet tüneményeiben is Kelet és Nyugat foly itt össze egymással."
Noé Henrik: Dalmáczia tájképekben

Égszínkék tenger, tengerkék ég. Örök napsütés, pálmafák, vitorlások, örökzöld mediterrán növényzet, fehéren szikrázó kopár mészkőhegyek és karsztos, csipkézett tengerpart. Dalmácia. Jogos a kérdés, mi szél hozta a Hazajárót az adriai tengermellékre. Pedig van itt keresnivalónk bőven. Elég, ha Könyves Kálmán vagy IV. Béla királyainkra gondolunk, amikor egy korona alatt élt két nemzet, amikor a dalmát tengerpart is a Magyar Királyság része volt. E múltnak ma is látható jeleit találjuk a partvidék középkori városaiban. De nem is kell olyan távoli múltba révedni, hisz idelent ma is aktív fiatal magyar közösség vár ránk, akiket már a legújabb kor szelei hoztak ide, de mindent megtesznek a magyar nyelv és kultúra ápolásáért.

Látnivalók / Délvidék / Dalmácia

Ki tudja, Béla király talán ezt a csodát is látta, ahogy Omisnál a Cetina folyó rést üt a hatalmas mészkőtömbön és szűk sziklaszoroson tör át a szirteken, hogy beleolvadjon a végtelen adriai tengerbe. Micsoda látvány ez. Ha tudnának mesélni a sziklaóriások és az omisi kalózok középkori fellegvárának romjai, talán elmondanák, mit érezhetett az üldözött uralkodó.

Bővebben...

Béla király Dalmácia kapujában, a Kecske és a Mosor-hegy közötti sziklaszirten, a magyar-horvát királyok ősi fészkében, Klissza várában remélt családjának menedéket Batu kán pusztító seregei elől. A király leánya, Katalin, itt adta vissza lelkét a Teremtőnek. Ám az Isten nemcsak elvesz, hanem ad is: itt született Margit. Szülei Istennek ajánlottak újszülött lányukat, ha megmenti Magyarországot a tatárok rabigájától. Érdekesség, hogy a horvátok Klisszai Szent Margitként tisztelik őt.

Bővebben...

Split igazi nyüzsgő tengerparti nagyváros, ipari központ, kikötője láthatóan hatalmas hajóforgalmat bonyolít le.

Split 1105-ben Kálmán király seregei által magyar uralom alá került. Ezután évszázadokon át küzdöttünk birtoklásáért, hol Velencével, hol Bizánccal, míg végül 1420-tól 1797-ig Velence városállam birtoka lett. Később osztrák uralom alá került, majd Jugoszlávia része lett, mígnem Horvátország kivívta függetlenségét.

Mondunk még egy dicsértesséket, a horvátok legnagyobb hittérítő püspökének Nini Gergelynek, és bár nem vagyunk babonásak, azért jó turista módjára simogassuk meg szerencsét hozó nagylábujját is.  A palota falaiba beköltözött város minden történelmi érában megkapta sajátos jegyeit

A több mint nyolc évszázados szoros horvát – magyar kapcsolatok idején sok magyar fordult meg hosszabb-rövidebb ideig a városban. A legújabb korban két hullámban érkeztek, először a jugoszláv időkben a Délvidék különböző részeiből, majd az elmúlt évtizedekben, főleg munkalehetőség és házasság útján jutottak ide, a Dalmát Tengermellékre. Szórványban élő közösségüket hivatott összefogni az Új Magyar Kulturális központ egyesülete, amely kiemelt hangsúlyt fektet a magyar nyelv és hagyományok megőrzésére és tovább adására.

Bővebben...

Vagyis Trau. IV. Béla itt lelt menedékre a tatárok elől. 1105-ben Trau is meghódolt Kálmán király serege előtt és a 14. századig – mint szabad királyi város – a Magyar Királyság része volt.

A pálmafás tengerparti sétány szegletében a Kamerlengo-erődöt meg Nagy Lajos királyunk vette be sikerrel.

A kis szigetet kitöltő óváros régi fénye máig nem kopott meg, középkori hangulata ma már a világörökség része. Nyüzsög a magyar emlékektől. A Szent Lőrinc székesegyházat a 14. században kezdték építeni, hasonlóságot mutat a jáki templommal. Ami nem véletlen, hiszen egykor Tregulanus püspök építette, aki Magyarországról került Trauba. Talán ez Közép-Dalmácia legszebb temploma.

Bővebben...