Kócs-havas – Árva és Liptó határhegysége
Hazajáró műsorok

Kócs-havas – Árva és Liptó határhegysége

14. rész

“E magas hegységektől környezett és borított tájképi szépségekre és vadregényes jellegére nézve hazánknak legszebb, legérdekesebb részei közé sorozható. A felhőkbe meredő hegyormok itt kupolaalakú, amott megszakgatott csúcsaikkal, omladékos, itt-ott havas barázdákkal s fenyveserdő borította oldalaikkal tekintenek le a Vág völgyének hullámos lapályára, hol a Vág folyó két partján majd a folyó szélére telepűlve, majd beljebb a hegyek töve felé dombok lejtőjén elhelyezkedve sorakoznak egymás mellé az általában apró helységek fehér házaikkal, szalmafödeles viskóikkal, melyek közűl magasan kiemelkednek a templomok tornyai s itt-ott egyes tornyos urasági kastélyok. A megye nyugati végén Likava vára sötétlő bástyafalai, omladékai a régen letűnt századok történeteiről regélnek; az egész megye közepén végig vonúló vasút robogó vonatai s itt-ott egyes gyárak füstölgő kéményei ellenben az új idők, az új korszellem, a mai élet haladásának hirdetői.” (Majláth Béla: Liptómegye)

Ismét itt vagyunk, Felső-Magyarország bércvilágában, hogy alaposan szemügyre vegyük az egykori Árva- és Liptó vármegye határán, a Liptói-medence fölé magasodó Kócs-havas égretörő sziklabérceit. A Felvidék északi részén a Vág kitáguló völgyére ereszkedő mészkőhegység –híres-neves szomszédai árnyékában talán kevesebb figyelmet kap, pedig őkelme is számos kincset rejteget magában: sűrű erdők mélyén megbújó vadregényes szurdokvölgyek, több ezer méter mélyről a felszínre törő gyógyító termálvizek és dombtetőket díszítő legendás végvárak teszik vonzóvá a Kócs-Havast, vagy korábbi nevén az Árva-Liptói mészkőhegységet.

Ahogy Schermann Szilárd is fogalmazott: A Kócs-havas igen jól tagolt hegység. Összefüggő gerinccel alig rendelkezik, hegytömbjeit mély völgyek szabdalják szét, a tömböket a falvak szorosan ülik körül, befurakodnak a szélesebb völgyekbe, sőt megtelepednek a hegyhátakon is. A Vág-völgye felől e tömbök hatalmas, erdős-sziklás bástyákként sorakozva szfinkszek módjára őrködnek a sűrű népességű liptói medence mindennapi élete fölött.

Ide, az Öreg-Kócs merész havasára igyekszik a Hazajáró, hogy onnan szerte nézve meglelje honját e hazában…

Látnivalók

A Liptói-medence nyugati felén, a Nagy-Fátra és a Kócs-havas között, a Vág folyó partján fekszik Rózsahegy. Ideális kiindulópont a környező hegyek bejárására. A városháza épülete és a városképet meghatározó 14. századi gótikus Szent András-plébániatemplom gazdag múltról tanúskodik. A kisváros nevét annak köszönheti, hogy a 13. században szász bányászok egy vadrózsával benőtt dombon alapították. Volt idő, amikor Rózsahegy a magyar szent koronának is menedéket nyújtott.

Bővebben...

Rózsahegy mellett fekszik Likavka. A falu feletti dombon a 13. században, Károly Róbert ajtónállója, bizonyos Dancs mester által építtetett vár várja az idelátogatót. Hunyadi Mátyás király is előszeretettel járt innen vadászni a kócsi erdőkbe, és sokáig lakott a falak között fia, Corvin János is. Aztán birtokolták a Zápolyák, a Thurzók és a Báthoryak is, majd miután a Wesselényi féle összeesküvésbe belekevert édesapja meghalt, az elárvult, 13 éves Thököly Imrének is innen kellett elmenekülnie. Az utolsó hír a várról, hogy 1707-ben Rákóczy kurucai elfoglalták.

Bővebben...

1608 m magas, tiszta időben festői kilátás nyílik a környező hegyekre-völgyekre.

Bővebben...

A hegy központi részén terül el Lucski, ahol a gyógyfürdő parkjában egy 12 m magas vízesés, valamint egy termálvízzel rendelkező tó várja a túrázókat. A Kelemenfalu feletti erdőszélen megbújó apró tavacskának közel 40 fokos a vize. A gazdag ásványtartalmú termálfürdő szabadon látogatható az év minden napján.

Bővebben...

Felvidék legmagasabban fekvő várát, a 993 méteres sziklameredélyen emelkedő Liptóvárat a 13. században építették az ország határainak védelmére. A kezdetben királyi várban olyan neves tulajdonosok adták egymásnak a kilincset, mint Csák Máté,  IV. Vencel cseh király, a Garák vagy a Pongráczok. Pusztulását Komorovszky Péter árvai és liptói ispánnak köszönheti, aki Hunyadi Mátyás idején a lengyel-magyar viszályban a lengyel király oldalára állt, amiért Mátyás busásan megjutalmazta: elfogatta, bezáratta, várát pedig leromboltatta.

Bővebben...

A Prószéki patak néhol 600 méter mély, 4 km hosszú és alig pár méter széles kanyonszerű szurdokot vájt magának a Kócs oldalába, különleges sziklaalakzatokat alkotva a puha mészkőbe. A völgyet egy tanösvényen keresztül ismerhetik meg közelebbről a turisták. A karsztvölgy néhol nehéz terepű túraútvonalának bejárását – ahol szükséges – acél létrák, fahidak és láncok segítik. A kristálytiszta Prószéki-patak a Polhora tisztás után eltűnik a sziklák alatt és búvópatakként folytatja útját a Vág felé. Innen következik a szurdok leglátványosabb szakasza, a meredek sziklafalakkal rendelkező, vadregényes Alsó- és Felső-Őr-kanyon.

Bővebben...

Nagyborove falu alatt kezdődik a mészkőbe és dolomitba vájt karszt szurdok, a Kvacsáni-völgy. A szurdokban a Kvacsáni-patak folyik vízesésekkel tűzdelve. A zuhatagok közül a legismertebb a Ráztoczky-vízesés. A völgy másik érdekessége a fából épült vízimalom, ami ma már csak turistalátványosságként szolgál. A völgy egyben a Kócs-havas keleti határa is.

Bővebben...