Hazajáró műsorok

Hagymás-hegység – A csíki-Alpok

6. rész

“Kevés népnek van annyi tájszépsége, kevésnek annyi érdekes őserejű eredetisége, kevés földön van annyi kincse a természetnek, mint a Székelyföldön. Ott áll ez bájainak, gyógyító erőinek, kincseinek minden csodájával…”

Hankó Vilmos (1896)

Így csábítgatta a turistákat Székelyföldre Hankó Vilmos, az Erdélyrészi Kárpát Egyesület nagy egyénisége a millennium alkalmából megjelent népszerűsítő kiadványában. Élve a meghívással, most a kincses Erdély legizgalmasabb, talpig székely mészkővonulatát, a Nagyhagymás-hegységet járja be a Hazajáró. A Csíki-Alpoknak is becézett tájékot nevezhetnénk a legek hegységének is. Hisz benne találjuk Kárpátok legnagyobb szurdokvölgyét, lábai előtt hever a legmisztikusabb tó, és itt láthatjuk a legeredetibb sziklaformációkat is. A rendkívül változatos hegyvidéki táj egyre több természetrajongót vonz a hegységbe.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

Felcsík legnépesebb községe, a közel 7000 lakosú színmagyar település az Olt folyó partján. Itt született Erdély nagy püspöke, Márton Áron, akinek szobra, Szervátiusz Tibor alkotása a központban áll. A szent életű püspök szülőházát emléktábla jelöli. Az árpád-kori eredetű katolikus templom melletti iskola épületében kialakított múzeumban is lehetőségünk nyílik megismerkedni Márton Áron példamutató életútjával. A falu határában a Pásztorbükk nevű dombon gyilkolták meg 1599-ben az oláh vajda által felbérelt székelyek Báthory András bíborost, erdélyi fejedelmet.

Bővebben...

Az Ördög-hágó felől közelíthető meg a Hagymás főgerincének legendás, tarfejű mészhegye, az Öcsém-tető. A csúcson 2010-ben a gyergyói hegymászó, Tóth Károly állított 4 méteres keresztet a hegyimentők segítségével. Az Ecsém után a gerincen robosztus képet mutat az Ördögmalom, mely legendával is rendelkezik. E szerint egy itt élő pásztor azzal ijesztgette az ördögöt, hogy ha nem őrli le a kalibája mögötti követ, kifüstöli őt a pokolból! Szegény ördög azóta is csak őrli és őrli a sziklát, megállás nélkül, míg a pásztornak már se híre se hamva…

Bővebben...

A Hagymás-hegység ikonikus sziklatornya, az Egyeskő. A tetejére menet a néhol szinte függőleges falakon acélsodronyok segítik a mászást. A hatalmas mészkő sziklatömb tövében, több turistaút találkozási pontjában 1932-ben épült az Egyeskő-menedékház.

Bővebben...

A hegység névadó, egyben legmagasabb csúcsa, a Nagy-Hagymás tetején a Gergyói EKE által állított kereszt áll. A csúcsról remek körkilátás nyílik a kiszélesedő főgerinc platójára és a szomszédos hegyekre. A csúcsról egy nyiladék vezet le a Fehér-mező fennsíkjára. A hatalmas, pásztorszállásoknak helyet adó havasi legelő több fontos turistaútvonal csomópontja.

Bővebben...

Székelyföld egyik legnevezetesebb állóvíze, a Gyilkos-tó. A néhol 10 m mélységet is elérő híres-neves természeti ritkaság egy hegyomlás következtében jött létre, 1837-ben. Mivel a hordalék-lerakódás miatt területe folyamatosan csökken, ha nem sikerül gátat vetni a feltöltődésnek, néhány évtizeden belül teljesen eltűnhet. A tónak számos legendája van.

Bővebben...

A Kárpátok legismertebb szurdokvölgyét, a Békás patak áttörését hatalmas, néhol két-háromszáz méteres mészkősziklák szegélyezik. A Gyilkos-tó fölé a Kis-Cohárd magasodik. A hatalmas sziklatorony, az Oltár-kő igen nehezen mászható meg. A Békás-szoros mellékszurdokai, mint például a Lapos-patak kanyonja is igen látványosak. A Békás-szoros legmonumentálisabb része a Pokol tornáca. Ahol a Kis-Békás belefolyik a Békás-patakba, ott áll a Magyarok hídja maradványa. A II. világháború idején a magyar hadsereg kezdte kiépíteni, ám Erdély eleste miatt már nem sikerült befejezniük. A Békás szoros legszűkebb része, a Pokol torka.

Bővebben...