Fel­csík leg­né­pe­sebb köz­sé­ge, a közel 7000 lako­sú szín­ma­gyar tele­pü­lés az Olt folyó part­ján. Itt szü­le­tett Erdély nagy püs­pö­ke, Már­ton Áron, aki­nek szob­ra, Szer­vá­ti­usz Tibor alko­tá­sa a köz­pont­ban áll. A szent éle­tű püs­pök szü­lő­há­zát emlék­táb­la jelö­li. Az árpád-kori ere­de­tű kato­li­kus temp­lom mel­let­ti isko­la épü­le­té­ben kiala­kí­tott múze­um­ban is lehe­tő­sé­günk nyí­lik meg­is­mer­ked­ni Már­ton Áron pél­da­mu­ta­tó élet­út­já­val. A falu hatá­rá­ban a Pász­tor­bükk nevű dom­bon gyil­kol­ták meg 1599-ben az oláh vaj­da által fel­bé­relt szé­ke­lyek Bátho­ry And­rás bíbo­rost, erdé­lyi feje­del­met.

Az Ördög-hágó felől köze­lít­he­tő meg a Hagy­más főge­rin­cé­nek legen­dás, tar­fe­jű mész­he­gye, az Öcsém-tető. A csú­cson 2010-ben a gyer­gyói hegy­má­szó, Tóth Károly állí­tott 4 méte­res keresz­tet a hegyi­men­tők segít­sé­gé­vel. Az Ecsém után a gerin­cen rob­osz­tus képet mutat az Ördög­ma­lom, mely legen­dá­val is ren­del­ke­zik. E sze­rint egy itt élő pász­tor azzal ijeszt­get­te az ördö­göt, hogy ha nem őrli le a kali­bá­ja mögöt­ti követ, kifüs­tö­li őt a pokol­ból! Sze­gény ördög azóta is csak őrli és őrli a szik­lát, meg­ál­lás nél­kül, míg a pász­tor­nak már se híre se ham­va…

A Hagy­más-hegy­ség iko­ni­kus szik­la­tor­nya, az Egyes­kő. A tete­jé­re menet a néhol szin­te füg­gő­le­ges fala­kon acél­sod­ro­nyok segí­tik a mászást. A hatal­mas mész­kő szik­la­tömb tövé­ben, több turis­ta­út talál­ko­zá­si pont­já­ban 1932-ben épült az Egyes­kő-mene­dék­ház.

A hegy­ség név­adó, egy­ben leg­ma­ga­sabb csú­csa, a Nagy-Hagy­más tete­jén a Ger­gyói EKE által állí­tott kereszt áll. A csúcs­ról remek kör­ki­lá­tás nyí­lik a kiszé­le­se­dő főge­rinc pla­tó­já­ra és a szom­szé­dos hegyek­re. A csúcs­ról egy nyi­la­dék vezet le a Fehér-mező fenn­sík­já­ra. A hatal­mas, pász­tor­szál­lá­sok­nak helyet adó hava­si lege­lő több fon­tos turis­ta­út­vo­nal cso­mó­pont­ja.

A Kár­pá­tok leg­is­mer­tebb szur­dok­völ­gyét, a Békás patak áttö­ré­sét hatal­mas, néhol két-három­száz méte­res mész­kő­szik­lák sze­gé­lye­zik. A Gyil­kos-tó fölé a Kis-Cohárd maga­so­dik. A hatal­mas szik­la­to­rony, az Oltár-kő igen nehe­zen mász­ha­tó meg. A Békás-szo­ros mel­lék­szur­do­kai, mint pél­dá­ul a Lapos-patak kanyon­ja is igen lát­vá­nyo­sak. A Békás-szo­ros leg­mo­nu­men­tá­li­sabb része a Pokol tor­ná­ca. Ahol a Kis-Békás bele­fo­lyik a Békás-patak­ba, ott áll a Magya­rok híd­ja marad­vá­nya. A II. világ­há­bo­rú ide­jén a magyar had­se­reg kezd­te kiépí­te­ni, ám Erdély eles­te miatt már nem sike­rült befe­jez­ni­ük. A Békás szo­ros leg­szű­kebb része, a Pokol tor­ka.