Felső-Gömör – A Vályi-völgytől Murányig
Hazajáró műsorok

Felső-Gömör – A Vályi-völgytől Murányig

116. rész

“Többé-kevésbé párhuzamos völgyek, egymástól hol hosszan elnyúló hegygerincekkel, hol szélesen terpeszkedő és meredeken aláeső fennsíkokkal elválasztva, nagyjában ez Gömör és Kishont földrajzi képe. A murányi fennsík és kiágazásai alatt húzódó völgyeket észak felől csak mesterséges hágók kötik össze. S valahány a völgy, annyi egymástól ugyancsak különböző kis világ tárul föl előttünk és mind lebilincsel tájképi szépségeivel, természeti csodáival. A völgyekben is lépten-nyomon találkozunk a rég letűnt időkbe vesző múlt emlékeivel.”

 Divald Kornél: Felvidéki séták (1925)

Rég járt már a Hazajáró idefent, Gömörországban. Ezen a tarka földön, Felvidék szívében, ahol a természeti szépségek, a magyar múlt hagyatékai és a hely sajátos szelleme karöltve járnak. Magyar szóval már csak délen találkozunk, de Gömör nem a nyelvhatáron végződik, hanem odafenn a Széchyek ősi birtokán, Muránynál. A gömöri karsztvidék csodái mellett van mit megnézni ezen a tájékon is. A magyar kultúra és történelem ösvényén kúszunk fel a Murányi Vénuszról, Széchy Máriáról nevezett túristaúton a Sztolica-hegységen át a Murányi-fennsíkig.

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

Felsővály. Egy apró zug Gömörországban. A hegykoszorúval körülvett Vály-völgyének utolsó zsákfaluja. Alig 300-an élnek itt, főleg magyarok. Létüket jelzi a császár-dombi Árpád-kori erődített református templom jelzi.

A kistelepülés természeti környezete már a középkortól az erdőművelés és a gazdálkodás ideális színterét nyújtotta az itt élőknek.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...

Valahol itt húzódik a nyelvhatár. Innen északra már nem nagyon számíthatunk magyar szóra, annál inkább emlékeinkre. A Balog és a Rima folyók közötti dombon fekszik az Árpád-kori Karaszkó. Alig 150 lakójából már csupán egy vallja magát magyarnak. Vajon tudják-e Karaszkó új lakói, akik néha leülnek ide, a festett kazettás deszkamennyezet alá imádkozni, hogy ki az a kunokat üldöző alak, aki templomuk belső falát díszíti? A falu védőszentje, Szent László király, akinek itt található az egyik legjobban megőrzödött freskóciklusa.

Bővebben...

Árpád-kori település Kiéte. A falu büszkesége a 13. századi román-gótikus stílusú temploma. Kiéte ma már régészeti lelőhelyeiről ismert. 1941-ben számos bronzkori urnasírt találtak hamvasztásos temetőjében. Az itt feltárt jelentős leletegyüttes adta a „kiétei kultúra” nevét.

Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...
Bővebben...