Hazajáró műsorok

Felső-Gömör – A Vályi-völgytől Murányig

116. rész

“Többé-kevésbé párhuzamos völgyek, egymástól hol hosszan elnyúló hegygerincekkel, hol szélesen terpeszkedő és meredeken aláeső fennsíkokkal elválasztva, nagyjában ez Gömör és Kishont földrajzi képe. A murányi fennsík és kiágazásai alatt húzódó völgyeket észak felől csak mesterséges hágók kötik össze. S valahány a völgy, annyi egymástól ugyancsak különböző kis világ tárul föl előttünk és mind lebilincsel tájképi szépségeivel, természeti csodáival. A völgyekben is lépten-nyomon találkozunk a rég letűnt időkbe vesző múlt emlékeivel.”

 Divald Kornél: Felvidéki séták (1925)

Rég járt már a Hazajáró idefent, Gömörországban. Ezen a tarka földön, Felvidék szívében, ahol a természeti szépségek, a magyar múlt hagyatékai és a hely sajátos szelleme karöltve járnak. Magyar szóval már csak délen találkozunk, de Gömör nem a nyelvhatáron végződik, hanem odafenn a Széchyek ősi birtokán, Muránynál. A gömöri karsztvidék csodái mellett van mit megnézni ezen a tájékon is. A magyar kultúra és történelem ösvényén kúszunk fel a Murányi Vénuszról, Széchy Máriáról nevezett túristaúton a Sztolica-hegységen át a Murányi-fennsíkig.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

Felsővály. Egy apró zug Gömörországban. A hegykoszorúval körülvett Vály-völgyének utolsó zsákfaluja. Alig 300-an élnek itt, főleg magyarok. Létüket jelzi a császár-dombi Árpád-kori erődített református templom jelzi.

A kistelepülés természeti környezete már a középkortól az erdőművelés és a gazdálkodás ideális színterét nyújtotta az itt élőknek.

Bővebben...

Valahol itt húzódik a nyelvhatár. Innen északra már nem nagyon számíthatunk magyar szóra, annál inkább emlékeinkre. A Balog és a Rima folyók közötti dombon fekszik az Árpád-kori Karaszkó. Alig 150 lakójából már csupán egy vallja magát magyarnak. Vajon tudják-e Karaszkó új lakói, akik néha leülnek ide, a festett kazettás deszkamennyezet alá imádkozni, hogy ki az a kunokat üldöző alak, aki templomuk belső falát díszíti? A falu védőszentje, Szent László király, akinek itt található az egyik legjobban megőrzödött freskóciklusa.

Bővebben...

Árpád-kori település Kiéte. A falu büszkesége a 13. századi román-gótikus stílusú temploma. Kiéte ma már régészeti lelőhelyeiről ismert. 1941-ben számos bronzkori urnasírt találtak hamvasztásos temetőjében. Az itt feltárt jelentős leletegyüttes adta a „kiétei kultúra” nevét.

Bővebben...

Érdemes Murányalján egy túrát tenni a Murányi Nemzeti Parkba, hogy megismerjük a patakok szabdalta Gömör-Tornai-karszt északnyugati darabkáját, a Murányi-fennsíkot. A mészkő-dolomit fennsík rengeteg karsztképződmény és különleges élővilág otthona. A magaslaton elterülő Hosszú-rétet jelentős vegyes erdőségek övezik.

A Hosszú-mező egy különleges ménesnek is otthona: a hucul és a nordikus fajta keresztezéséből kitenyésztett hegyvidéki ló hazája ez.

A Murányi-fennsíkot 300 kilométernyi turistaösvény hálózza be. A várba vezető a kék jelzést vezet. A sárga viszont, ami a számtalan murányi üreg közül az egyik ismertebbhez, a denevérfajoknak otthonául szolgáló Wesselényi barlanghoz vezet.

A 17. században még Magyarország legmagasabban fekvő erődítménye volt a Murányi vár. Maradék fokairól, és a Cigányka legendás mészkőszirtjéről körülnézve, elkápráztatnak a murányi karsztfennsík peremének meredek sziklái. S ahogy körbetekintünk a Murányi hegyek és a Sztolica-hegység vonulatain, hisszük és érezzük is, hogy itt rejtőznek még a vár falaiban, a vadon fáiban, az ég felhőiben a Széchyek, Wesselényiek és Coburgok, s mindaddig maradnak, de csak addig, amíg lesznek, akik kíváncsiak történetükre.

Bővebben...

A Balog-völgyében egy szép tó csillan fel. A Meleghegyi–víztározót a 70-es évek végén kezdték kialakítani a Balog folyó felduzzasztásával. Felvidék legmelegebb vizű tavának hőmérséklete eléri a 27 °C-ot is. Egyik oldala főleg strandolásra és vízisportokra alkalmas, érintetlenebb öble ugyanakkor a vízimadarak kedvelt fészkelőhelye.

Ahol a Balog völgye összeszűkül, a Ratkói-hegyek déli lejtőin, a ‘Derencs’ nevű táltostól származó Derencsényiek ősi birtokán különleges természeti képződmény bújik meg.

A patak mentén tanösvény vezet a Derencsényi-karszt látványosságaihoz. Közel negyven kisebb-nagyobb karsztüreg vagy barlang nyílik itt, közülük az ismertebbek, a Kislyuk és Nagylyuk, más néven Magyarlyuk, melyekben már az ősidőkben emberek éltek. Az egyik barlangban Mátyás király korában még hamis pénzverde is működött. Ma már főleg denevérek telelnek át a védett üregekben.

Bővebben...