Dél-Hargita – Zarándoktúra Alcsíkba
Hazajáró műsorok

Dél-Hargita – Zarándoktúra Alcsíkba

67. rész

Ha pünkösd, akkor Csíksomlyó. Sok százezren válaszolnak a somlyói szűzanya hívására, magyarok, amikor a világ minden irányából nekiindulnak, hogy elzarándokoljanak a nemzet szikrázó reménycsillagához… és egymáshoz. A tavaly teremtett hagyományt követve, a Hazajáró ezúttal is egy székely hegyet és önmagát leküzdve érkezik a pünkösdi búcsúba. És lehet-e alkalmasabb tere a zarándoklatnak, mint a székelyek szent hegye, a Hargita. A Keleti Kárpátok belső vulkáni vonulatának leghosszabb és legfiatalabb hegysége – Udvarhelyszék és Csíkszék határán húzódva – egymáshoz láncolja az erdélyi és a csíki medencében élő székelyeket. Központi részének bejárása után most a Tolvajos-tetőtől a Hatod-hágóig eső, alacsonyabb, déli részére indulunk. Az egykor Hermányi-hegységnek nevezett Dél-Hargita –vulkáni kúpok és laposabb tetők sorozatából álló – gerincoszlopán kiterjedt erdőfoltok váltakoznak széles havasi pusztákkal. Nincsenek látványos sziklaormai, de vadonjában csodás természeti értékek bújnak meg. A máig tartó utóvulkáni működések zamatos borvízforrásokkal és gyógyító gázfeltörésekkel ajándékozták meg a székelyeket, akik az Olt menti Alcsík falvaiban, ősi földjükhöz ragaszkodva őrzik gazdag természeti, épített és szellemi örökségüket.

Látnivalók

Látnivalók / Székelyföld / Csíkszék

A Dél-Hargita legnagyobb krátere a Lucs-kráter. Eltőzegesedett terület, mivel az Ormos patak lecsapolta a felszíni vizeket. Ritkaságszámba megy az itt található törpe nyír, amely a láprétegek növénye. A lágyszárú növények közül a tőzegáfonya és a tőzegrozmaring képviselteti magát.

Bővebben...

Csíkszentimre határán magányosan áll a középkori Margit-kápolna. Alszegről az Olton átkelvén a gótikus eredetű, később barokk stílusban átépített Szent Imre hercegnek szentelt templomot találjuk, akinek a község központjában már szobra is áll. A Henter bárók barokk-reneszánsz udvarháza, amely Csík szinte valamennyi történelmi sorsfordulójában szerepet játszott, most méltatlan állapotban várja felújítását.

 

Bővebben...

A Büdös-hegy borvíz-forrásait és az egész Hargita legerősebb gázömléseit a két világháború között kezdték hasznosítani. Az akkor virágzó üdülő villáit a második világháború után államosították. Ma már sokat vesztett régi fényéből, de azért újabb nyaralók is épültek és egy-két mofetta is várja a gyógyulni vágyókat.

Bővebben...

Csíkszentimre szomszédjában jutott a székelyeknek egy másik szentről, Imre herceg édesapjáról nevezett település is. Csíkszentkirály Szent István király azon rendeletének köszönheti létrejöttét, amelynek alapján minden tíz falu köteles volt templomot építtetni, úgy, hogy az ne legyen messzebb egy napi járóföldnél. Így épült fel a község azóta sok átalakításon átesett temploma.

A régmúltat hűen őrzőn tizesekre tagolódott községet, ahogy Alcsík legtöbb faluját nem kímélték a háborúk, dúlások és járványok. A szentkirályi székely honvédek mindig élen jártak a haza szabadságáért vagy ősi szabadságjogaik visszaszerzéséért vívott csatákban. Innen származnak a később Felvidékre áttelepült Andrássy grófok is.

És hogy ne csak a történelemről beszéljünk, Szentkirály a borvizek eldorádója is. Területén több mint 100 bejegyzett ásványvízforrás található.

Bővebben...

A Dél-Hargita legmagasabb pontja a Kakukk-hegy vulkáni maradványa. Tetejéről körbetekintve a Hargita közeli s távoli vonulatai bűvölnek. Távolabb északra a Központi-Hargita ragyog. Délkeletnek a Csomád-hegycsoport tagjai, előttünk keletnek a Csíki-havasok.

A Kakukk-hegyről hosszan ereszkedünk az erdő rengetegében, míg végre elérjük a Mitács-hegy alatti széles pusztát. A Mitácson nemcsak a hatalmas óriási bükkfa matuzsálemek, de a hely történelmi levegője is magával ragadó. 1849-ben, a véres Nyerges-tetői csata után szegény Tuzson János főparancsnok is itt, a Mitácson keresztül menekült a hontalanságba.

Innen aztán jól látható a Tusnádi-szorostól Felcsík felé emelkedő Csíki-medence.

Bővebben...