Csík­szent­im­re szom­széd­já­ban jutott a szé­ke­lyek­nek egy másik szent­ről, Imre her­ceg édes­ap­já­ról neve­zett tele­pü­lés is. Csík­szent­ki­rály Szent Ist­ván király azon ren­de­le­té­nek köszön­he­ti lét­re­jöt­tét, amely­nek alap­ján min­den tíz falu köte­les volt temp­lo­mot épít­tet­ni, úgy, hogy az ne legyen messzebb egy napi járó­föld­nél. Így épült fel a köz­ség azóta sok átala­kí­tá­son átesett temp­lo­ma.

A rég­múl­tat hűen őrzőn tize­sek­re tago­ló­dott köz­sé­get, ahogy Alcsík leg­több falu­ját nem kímél­ték a hábo­rúk, dúlá­sok és jár­vá­nyok. A szent­ki­rá­lyi szé­kely hon­vé­dek min­dig élen jár­tak a haza sza­bad­sá­gá­ért vagy ősi sza­bad­ság­jo­ga­ik vissza­szer­zé­sé­ért vívott csa­ták­ban. Innen szár­maz­nak a később Fel­vi­dék­re átte­le­pült And­rássy gró­fok is.

És hogy ne csak a tör­té­ne­lem­ről beszél­jünk, Szent­ki­rály a bor­vi­zek eldo­rá­dó­ja is. Terü­le­tén több mint 100 bejegy­zett ásvány­víz­for­rás talál­ha­tó.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 67. rész: Dél-Hargita — Zarándoktúra Alcsíkba