Dél-Bácska – A magyar Golgota síkja
Hazajáró műsorok

Dél-Bácska – A magyar Golgota síkja

77. rész

Akarsz-e végigpásztázni a Pannon-síkság déli végein, megmarkolni az Alsó-Tisza mente termékeny feketeföldjét, elmerülni a Tisza holtágaiban, nádasaiban, meglesni a csalitosban cserregő madarakat… Ha igen, gyere velünk Bácskába! Igazi magyar alföldi táj ez: legmagasabb pontján sem éri el a 100 méteres magasságot, síkján szem nem ütközik akadályba: messze látni innen az ismeretlen jövőbe és a távoli múltba. Gyökeret vertek itt a hunok, az avarok, a magyarok, akik a középkorban sűrűn belakták és gazdaggá tették e tájat. Ám délről nem nyújt védő kart felé a Kárpátok koszorúja. És talán ez lett a végzete. Jött is a török, majd a kiürült vidékre a szerb, s mire újraerősödhetett volna a magyarság, a 48–as szabadságharc, majd a 20. század háborúi újabb véres csatákkal és magyarírtó hadjáratokkal jártak. Délvidéken 1944–45 telén tízezer számra irtották a magyart. A máig lezáratlan magyar golgota ismerete nélkül nem lehet megérteni a mai Bácskát. Mert van még itt jelenünk: a tájban és kultúrában sokszínű Délvidéket nem sikerült egy nemzetiségűvé tenni. A magyarság mellett szórványba kerültek az érintetlen természetes élőhelyek is, de ahogy a természet végül visszahódítja életterét, úgy küzdenek a honért a derék bácskai magyarok is.

Látnivalók

Látnivalók / Délvidék / Bácska

A török alatt elnéptelenedett, majd szerbekkel betelepült Temerinnek 1798-ban Szécsen Sándor lett a birtokosa, kastélyuk még ma is őrzi egy letűnt kor emlékét. Sok magyar tért vissza a mezővárosba, de a fejlődést kerékbe törte az 1848-as szabadságharc, amikor a szerbek porig égették. Innen is volt feltámadás, olyannyira, hogy a 19. század végére újra a környék mezőgazdasági és kisipari központja lett.

Még a ’48-as rombolást is átvészelte Temerin népi építészeti emléke, a tájház, amely a hagyományos paraszti életmódot hivatott bemutatni, és teret nyújt közösségi programoknak is.

A település legnagyobb ünnepe az Illés nap, amelynek több évszázados hagyománya van a Temerinben.

Bővebben...

Ha ránézünk a Havas Boldogasszony templom pusztuló épületére, előtte a megcsonkított kőkeresztre, és hozzávesszük, hogy az utolsó népszámlálás 85 magyart talált itt az 1700-ból, hamar kiderül, Zsablya miért is az 1944-45-ös népirtás egyik legnagyobb áldozata. Lássuk a tényeket: A második világháború végén – az 1942-es szerb partizánok elleni, kivégzésekkel járó magyar katonai razzia bosszújaként – szerte Délvidéken több tízezer magyart mészároltak le. A szerb öldöklés három község – Csúrog, Zsablya és Mozsor – magyar lakosságát sújtotta leginkább. A férfiakat kivégezték, a nőket és gyermekeket koncentrációs táborba zárták, és örökre kitiltották lakóhelyükről.

Csúrog Árpád-kori település. A falut központjában egykor magyar katolikus templom állt, amit a szerbek porig romboltak. Helyén szerb ortodox templom magasodik.

Bővebben...

A Tisza-mente legdélebbi magyar többségű települése Bácsföldvár.

Bővebben...

A Dél-Bácska egyik természeti gyöngyszeme a Tisza-holtág, ami 19. század közepén, a Tisza szabályozásakor, egy nagy kanyarulat elzárásával keletkezett. A nádasokkal, mocsarakkal, erdőkkel és rétekkel övezett vizes élőhely igen változatos növény- és állatvilággal büszkélkedhet.

Gyöngysziget kiváló gyümölcs- és szőlőtermő vidék, hajdan mintagazdaságáról volt nevezetes, amit a törökbecsei földbirtokos, Rohonczy Gedeon virágoztatott fel. A bohém életű úr egy személyben volt feltaláló, országgyűlési képviselő, jégtáncos és kiváló zöldség- és gyümölcstermelő. Nemcsak kicsapongásairól volt híres, de hatalmas méneséről, kertészetéről, Tisza gyöngye dinnyefajtájáról, és főleg különleges szőlőjéről, az Algériából származó krokánról, amit 1890 után egyedi mikroklímájának köszönhetően az öreg kontinensen egyedül itt, a Gyöngyszigeten sikerült meghonosítani. A krokán muskotály bor világszerte felkeltette az arisztokrácia érdeklődését és számos uralkodóház asztalára felkerült. Aztán jött az összeomlás, a Rohonczy-kastélyt 1946-ban államosították, de folyamatban van a birtok visszaadása.

Bővebben...