"A vidék földviszonyai szigeti helyzetéből merülnek föl: hegység nélkül, nagy folyamokkal körülvett, vizek és mocsárokkal átmetszett sík földet képez; és egymástól távolabb fekvő helységeivel, terjedelmes pusztáival, rét- és legelőivel hazánk alföldi síkságához hasonlít."
Így festette le Ipolyi Arnold Európa legnagyobb folyami szigetét, a Csallóközt. A Duna óvó ágai ölelte Aranykert megannyi ősi népregét őriz. Kukkónia ingoványaiban táltosok és boszorkányok, tündérek és sárkányok rejtőztek, és hinni szeretnénk, hogy az új idők rémisztő zaja nem űzte őket el örökre innen. A Magyar Királyság idején a sziget települései Komárom várának oltalmában virágoztak. Mivel a hadak útjába esett, a török időkben, majd a magyar szabadságküzdelmek és a világháborúk idején is beírta magát a történelembe, amelynek legsötétebb napja, Trianon határfolyót tett a Dunából, míg a csallóközi magyarságra üldöztetés és kitelepítés várt. De a régen tépő balsors után is megtapasztalhatjuk, ha ide látogatunk: Csallóköz mindmáig a felvidéki magyarság erős magyar szigetét képezi.
