Méltatja varázsát, de pontos földrajzi nevét nem közli Csúry Jenő. Hisz ennek a Nógrád és Gömör határán domboruló, mozaikos tájnak valahogy nem alakult ki egy általánosan elfogadott elnevezése. A Hazajáró előszeretettel nyúl vissza Anonymusig és nevezi újra Bolhádnak az évszázadokon át rejtőzködő dombvidéket, melynek végvidéki jellegét csak fokozza, hogy a trianoni határ kettévágta, elszakítva egymástól a barkó magyarokat. Ideje újra visszahelyezni a magyarság nép- és földrajzi térképére a vidék hitben és hagyományban élen járó palóc jellegű népét, és földjüket, a Barkóságot.
Bolhád-hegység — A barkók földjén
239. rész
A helyiek addig fúrták a Csahó-hegyet, míg a szénbányák lassan beszakadtak, majd 1863-ban a hegy oldala megindult, és fokozatosan lecsúszott a hegyoldalon, hogy végül 1929-ben hatalmas gátként eltorlaszolja a Szuhony patak vizét. Így lett a hajdani rétek és kaszálók helyén az Arlói-tó.
Bővebben...A falu népe komoly véráldozatot hozott a hon védelmében. Sokáig Disznósdnak hívták, aztán 1935-ben nevét a falu templomának védőszentje után Borsodszentgyörgyre változtatták.
Érdemes ellátogatni a barkó tájházba, ahol a régióra legjellemzőbb népviseleti motívumokat tekintheti meg az errejáró.
Bővebben...A legenda szerint az 1200-as években Havas Boldogasszony napján a sikátori temetődombon kör alakú foltban hullott a hó. A csodás égi jelre Örsúr nemzetsége a hófolt körül egy templomot épített. Így lett a Kápolna-tetőn, Szent Miklós tiszteletére a kicsi körtemplom.
Aztán jött a török, feldúlta a vidéket, s romba döntötte a kápolnát is. A pusztító viharok elültével, az elnéptelenedett vidék újraélesztői, a régi rotunda alapjaira 1764-ben új templomot építettek. A kápolna barokk berendezést és festett kazettás mennyezetet is kapott. A 68 festett táblából álló famennyezet egészen változatos képet mutat. Szinte nincs két egyforma táblája.
Bővebben...