Hazajáró műsorok

Bolhád-hegység – A barkók földjén

239. rész

Országunknak vannak olyan tájképi csemegékkel szolgáló részei, melyek kitörölhetetlen nyomokat hagynak lelkünkben. A magyar hon egyik teljesen különálló tája a Felföld alsó lépcsője a legérdekesebb földtani alakulásokat nyújtja, melyek rendkívül nagy változatosságot tüntetnek fel. A völgyekben lakó magyar nép, bár verejtékezve, de törhetetlen szorgalommal díszíti a hegyoldalak lejtőit és a völgyek fenekét. Valami lenyűgöző báj áramlik az egymást felváltó völgyek váltakozó tájképeiből, melyeken idegzsongító csend és nyugalom ömlik el.

 Csúry Jenő: Az “Apoka” földje (1939)

Méltatja varázsát, de pontos földrajzi nevét nem közli Csúry Jenő. Hisz ennek a Nógrád és Gömör határán domboruló, mozaikos tájnak valahogy nem alakult ki egy általánosan elfogadott elnevezése. A hazajáró előszeretettel nyúl vissza Anonymusig és nevezi újra Bolhádnak az évszázadokon át rejtőzködő dombvidéket, melynek végvidéki jellegét csak fokozza, hogy a trianoni határ kettévágta, elszakítva egymástól a barkó magyarokat. Ideje újra visszahelyezni a magyarság nép- és földrajzi térképére a vidék hitben és hagyományban élen járó palóc jellegű népét, és földjüket, a Barkóságot.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

A helyiek addig fúrták a Csahó-hegyet, míg a szénbányák lassan beszakadtak, majd 1863-ban a hegy oldala megindult, és fokozatosan lecsúszott a hegyoldalon, hogy végül 1929-ben hatalmas gátként eltorlaszolja a Szuhony patak vizét. Így lett a hajdani rétek és kaszálók helyén az Arlói-tó.

Bővebben...

A falu népe komoly véráldozatot hozott a hon védelmében. Sokáig Disznósdnak hívták, aztán 1935-ben nevét a falu templomának védőszentje után Borsodszentgyörgyre változtatták.

Érdemes ellátogatni a barkó tájházba, ahol a régióra legjellemzőbb népviseleti motívumokat tekintheti meg az errejáró.

Bővebben...

A legenda szerint az 1200-as években Havas Boldogasszony napján a sikátori temetődombon kör alakú foltban hullott a hó. A csodás égi jelre Örsúr nemzetsége a hófolt körül egy templomot épített. Így lett a Kápolna-tetőn, Szent Miklós tiszteletére a kicsi körtemplom.

Aztán jött a török, feldúlta a vidéket, s romba döntötte a kápolnát is. A pusztító viharok elültével, az elnéptelenedett vidék újraélesztői, a régi rotunda alapjaira 1764-ben új templomot építettek. A kápolna barokk berendezést és festett kazettás mennyezetet is kapott. A 68 festett táblából álló famennyezet egészen változatos képet mutat. Szinte nincs két egyforma táblája.

Bővebben...