Itt vil­lant­ja meg elő­ször az Ani­nai-hegy­ség fő erős­sé­ge­it: a szin­te őser­dei kör­nye­zet­ben meg­bú­jó varázs­la­tos szur­do­ka­it és víz­esé­se­it. Ilyen ékes­ség pél­dá­nak oká­ért a Bég pata­ka lép­cső­jén lezú­du­ló Vai­o­a­ga-víz­esés.

Bel­jebb hatol­va a Bég pata­ka men­tén, ott ragyog kék­lőn az erdő mélyén a patak­nak éle­tet adó Bég sze­me krá­ter­tó. A for­rás­tó sós vize állí­tó­lag soha nem fagy be, mivel állan­dó hőmér­sék­le­tű karszt­for­rás táp­lál­ja. A Bég sze­me tó tük­ré­ből régi mon­dák sej­le­nek elő… Egy­szer régen, még a török hódolt­ság ide­jén a kör­nyé­ket ura­ló bég vadá­szó fia meg­lá­tott egy juha­it legel­te­tő szép­sé­ges pász­tor­lányt, s nyom­ban sze­rel­mes lett belé. Az apa nem néz­te jó szem­mel a román­cot és elren­del­te a lány meg­ölé­sét. A sze­rel­mes fiú fel akar­ta tar­tóz­tat­ni a táma­dó­kat, s a harc­ban elvesz­tet­te fél sze­mét. Ebből kelet­ke­zett a tür­kiz­kék víz­tü­kör.

A mon­dát a Bég­be ömlő Beus­ni­ca patak mész­tu­fa lép­csői men­tén sző­jük tovább.

Úgy tart­ják, hogy a meg­ölt lány meny­asszo­nyi ruhá­ját őriz­te meg a ter­mé­szet a fátyol víz­esés­ben.

Az Ani­nai-hegy­ség és az Almás-hegy­ség között kanyar­gó völgy­ben ter­pesz­ke­dik el a Méne­si víz­tá­ro­zó.

A Ménes-pata­kot egy pom­pás víz­esés is táp­lál­ja. Egy föld alól elő­tö­rő patak jó nyolc méter magas mész­kő­tu­fán cso­rog le, kiala­kít­va a világ egyik leg­szebb és leg­kü­lön­le­ge­sebb víz­esé­sé­nek tar­tott Bigé­ri-zuha­ta­got.

A Ménes kiszé­le­se­dő völ­gyét fog­lal­ja el Bozovics. A török hábo­rúk ide­jén jelen­tős határ­őr­te­le­pü­lés volt. Aztán 1873-ban meg­szűnt a kato­nai határ­őr­vi­dék, s Bozovics Szö­rény vár­me­gye része lett. A kör­nyék hegyei sok ásvány­kin­cset rej­te­nek. A vidék bányá­i­ba a monar­chia min­den vidé­ké­ről érkez­tek bányász­csa­lá­dok. De a sok­nem­ze­ti­sé­gű békés kis város­ka sem kerül­het­te el sor­sát. Itt zaj­lott a máso­dik világ­há­bo­rú leg­vé­re­sebb bán­sá­gi ütkö­ze­te a szov­je­tek­kel meg­erő­sí­tett román ala­ku­la­tok és a német védők között.

A Szö­ré­nyi-hegy­ség­ben ere­dő Néra 126 kilo­mé­te­ren át öntö­zi a dél­vi­dé­ki tájat, mielőtt a Duná­ba ömlik. A bővi­zű, sebes patak az Ani­nai-hegy­ség mész­kő szik­lá­i­ban tört magá­nak utat, kiala­kít­va a Bán­ság leg­hosszabb és leg­lát­vá­nyo­sabb mész­kő­szo­ro­sát, a Néra-szur­do­kot.

A völgy köze­pén egy gáz­lón át vezet az út. Itt talál­ha­tó a szur­dok egyik leg­szebb gyöngy­sze­me, az Ördög-tó. A hatal­mas bar­lang­fel­sza­ka­dás­ban kiala­kult kékes­zöld tavat a föld alatt a Néra táp­lál­ja. A fák között tün­dök­lő karszt­tó mély­sé­ge a 10 métert is eléri.

A szur­dok túl­vé­ge felé egy másik izgal­mas sza­ka­szá­hoz érünk. Az ösvény kisebb-nagyobb alag­uta­kon vezet keresz­tül. Eze­ket a lát­vá­nyos jár­dá­kat még a róma­i­ak vés­het­ték a szik­lák­ba.

Az út néhol a víz­hez egész közel halad az erdő­ben, más­hol meg a hegy olda­lá­ban kiala­kí­tott szűk szik­la­pár­kány­ra emel­ke­dik, remek pano­rá­mát kínál­va a folyó­ra és a völ­gyét öve­ző több száz méte­res szik­lák­ra.