Rozália-hegység – Őrvidék hepehupás határhegye

Rozália-hegység – Őrvidék hepehupás határhegye

Magyar turista ritkán vetődik e vidékre. Mert itt Burgenlandban nincsenek alpinistákat vonzó, égbetörő havas ormok – csak ,,Burg”-ok, várak mindenfelé. Nem is olyan régen még úgy tanultuk az iskolában, hogy Magyarország nyugati természetes határai: a Lajta-folyó és a Rozália-hegység. A turisták békeévekben is elhanyagolták ezt a bájos hegyvidéket. Ki törődött volna akkor a Rozáliával, mikor sokkal szebb és hatalmasabb hegyeink voltak! Világháborúnak és szerencsétlen békekötésnek kellett következnie, hogy megtudjuk: mit veszítettünk el.

Herdinand Rudolf: A nyugati határszélen (1935)

Káposztafalvi-karszt 2. – Téli túra a Felvidék paradicsomába

Káposztafalvi-karszt 2. – Téli túra a Felvidék paradicsomába

“Szepesség sok változatos hegyvidéke között is kiválóan érdekes az újabban „Paradicsomak” nevezett vidék. Két nagy fennsík a központja: a Glac és a Gerava. A víz hatalmas munkáját látjuk völgyrendszerében, főérdekességét pedig a gugyorok teszik, e vízalakította sziklacsudák. A Glacról sugárszerűen futnak le ezek a szűk patakmedrek, mind más és más szépséget rejteget. Iglói turisták, természetrajongó tanárok munkája, buzgalma tárta föl ezt a gyönyörű helyet.”

Kalmár Eszter: A Hernádáttörés vidékéről (1927)

Vitéz Sebő Ödön Emléktúra

Vitéz Sebő Ödön Emléktúra

Vitéz Sebő Ödön a 32. hegyi határvadász zászlóalj tisztjeként hatalmas túlerővel szemben védelmezte a Gyimesi-szorost mindent megvető bátorsággal. Az alá beosztott katonákat halálraítélt zászlóaljként vezette csatába és verte vissza a szovjetek támadásait egymás után. Sajnos a számok nem kedveztek hőseinknek és a taktikai győzelem ellenére fokozatosan visszaszorították őket az ellenség katonái.
Briliáns módszereinek hála Erdélyt végigharcolva mentette meg embereit a pusztulástól.
Helytállására és a Haza szolgálatára való elkötelezettségére emlékezünk meg az ő tiszteletére szervezett emléktúrával. Bővebben

Újbányai-hegység

Újbányai-hegység

A Garam, miután szülőföldjét, a Kárpáti magaslatokat elhagyja, de mielőtt még bevégezné útját a síkvidéken, átfolyik a Selmeci-körhegységen. E vulkáni hegycsoport egyik tagja, a – Zsitva-völgyével a Tribecshez és a Madarashoz kapcsolódó – Újbányai-hegység. A külső és belső természeti erők addig építették és pusztították, míg kialakították mai képét: Erdős hegyoldalak, andezit kőtengerek és merész ormok jellemzik. Völgyeiben magyar nemesek és szerzetesek, német bányászok és tót famunkások hagyatékai: templomok és várromok, ódon bányavárosok és hegyi szórványtelepülések jelölik ki a magyarság északi nyelvhatárát.