Lát­szó­lag modern, nem túl jel­leg­ze­tes temp­lom emel­ke­dik a köz­pont­ban, pedig a XIV. szá­za­di góti­kus ere­de­tű Szent Jakab plé­bá­nia­temp­lom euró­pai viszony­lat­ban is igen jelen­tős. Kívül­ről nem lát­szik, hisz a máso­dik világ­há­bo­rú­ban Zse­lízt is elér­te a kele­ti front, s temp­lo­ma hamar rom­hal­maz­zá vált. Ám belül már tény­leg rácso­dál­koz­ha­tunk érté­ke­i­re: külö­nö­sen a szen­tély közép­ko­ri fali­ké­pe­i­re, melyek közül a leg­hí­re­sebb a Vesszős György lovag külön­íté­le­tét ábrá­zo­ló fres­kó.

Zse­lízt, a volt kirá­lyi bir­to­kot évszá­za­do­kon át föld­bir­to­kos csa­lá­dok örö­köl­ték. A leg­ma­ra­dan­dóbb nyo­mot az Ester­há­zy csa­lád hagy­ta a város­ban, akik­nek itt élt gene­rá­ci­ói már a kato­li­kus teme­tő csa­lá­di krip­tá­já­ba köl­töz­tek. 18. szá­za­di kas­té­lyuk magá­ba ros­kad­va, a fel­újí­tás remé­nyé­ben áll a régi ura­da­lom­hoz tar­to­zó liget­er­dő­ben.

A kas­tély­hoz tar­to­zó Bagoly­vár-ház ugyan­ak­kor már ele­gáns múze­um­ként adó­zik az ismert oszt­rák zene­szer­ző, Franz Schu­bert emlé­ké­nek, aki 1818-ban mint az Ester­há­zy leá­nyok zene­ta­ní­tó­ja élt és alko­tott Zsel­ízen. A múze­um nem­csak a zene­szer­ző éle­tét, hanem a város és a kör­nyék gaz­dag tör­té­nel­mét is doku­men­tál­ja.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 40. rész: Alsó-Garam-mente — Kurtaszoknyás falvak között