A telecskai löszfennsík termékeny földje már a népek vándorlása előtt vonzotta az embereket. Ha tudták volna, mennyi vészkorszakon kell átmenniük utódaiknak, tán meg sem vetik a lábukat Topolyán… Rabigálta török, dúlta szerb, aztán a kiegyezés után nyugalmasabb, építkező évtizedek jöttek a mezővárosra. Ekkor épült a régi Kálvária kápolnája is.
A hit dönthetetlen erejét mutatja a bácskai magyarság legnagyobb katolikus szentélye, a régi helyén 1906-ban épült Sarlós Boldogasszony templom is. Raichle Ferenc neves szabadkai építész tervezte a korában újdonságnak számító vasbeton oszloprendszerrel.
A hit fellegvára után az út az istentelen hordák áldozataihoz, a temetőbe vezet. 1944-ben a szovjet csapatok árnyékában betörő szerb partizánok nagy vérengzést tartottak Topolyán. Több száz ártatlan magyar embert küldtek a halálba.
Az alföldi szélmalom munka híján megmaradt műemléknek a topolyai tó partján.
A Kodály Zoltán Magyar Művelődési Központ a topolya környéki magyarság egyik fellegvára. Itt működik többek között a tulipán kézimunka csoport, de van itt néptánc is.