A Medgyes és Nagyszeben közötti hullámzó táj egyik dombocskáját „a szászok egykori harciasságát hirdető” Stolczenberg, azaz Szelindek büszke vára koronázza. A 14. század táján épült erősségnek volt mitől és kitől megvédenie a szászokat. 1529-ben Szapolyai János megbízásából Báthory István foglalta el Szelindeket, de a szász királybíró a fősereg továbbvonulása után még aznap éjjel visszafoglalta. 1602-ben Székely Mózes foglalta el, 1658-ban a törökök, 10 évre rá már a tatárok dúlták föl a települést, de a menedékvárba húzódó szászok megmenekültek. Utoljára a kurucok vették be, majd, miután a javítási munkálatok a pestisjárvány miatt félbe maradtak, a vár sorsára hagyottan pusztul.
De tartják még a masszív falak Szelindek középkori eredetű evangélikus erődtemplomát. 1816-ban Kazinczy Ferenc is megfordult Szelindeken, de visszaemlékezése szerint a szász gazdák hűvösen fogadták: “Egy tehetős gazda, a durcás szász laconicus feleletre méltóztatott s ámbár szólásom, öltözetem s beretvált ajakam nem mutatá neki, hogy társa nem vagyok, rám sem néze. Úgy hittem, szomorúságban van háza s továbbmentem. Így bána velem a második, a harmadik, a negyedik, az ötödik.”
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Bem csapatai itt verték vissza Puchner támadásait 1849. január 24-én, majd 31-én is. A paplak épületén emléktáblák hirdetik, hogy ekkor itt szállt meg Bem József tábornok, s itt csatlakkozott seregéhez 1849. január 20-án Petőfi Sándor is, mielőtt Nagyszeben bevételére indultak. „Szelindeken volt Petőfinek először alkalma részt venni valódi csatában. A katonák épen úgy viselték magukat ezalatt, mint a vezér, nyugodtan, sőt vígan. Volt cigányzene, dalárda, mely az esti órákban Bemnek, aztán Petőfinek tisztelgett, ki megvendégelte őket borral, szivarral. Ily vidám hangulat uralkodott a csata napján is, mely minden oldalon az ellenség visszavonulásával végződött. A költő még Szelindeken lerajzolta Bemet profilban, Bem aláírta. E képet Petőfi mindig magánál hordta neje arcképével együtt.” (Ferenczi Zoltán: Petőfi Bem táborában, 1896)
A helységnévrendezéskor (1909-ben) már megállapították számára a Büszkevár nevet, de a Belügyminisztérium felülbírálta a döntést, így megtartotta a Szelindek nevet.
A vár vasárnap kivételével minden nap 11:00 és 16:00 óra között fogadja látogatóit – elvileg. Mivel a gondnok a várban lakik, előfordulhat, hogy elmegy otthonról, és akkor nem tudunk bejutni; telefonszáma: +40757743026. A paplak Bem és Petőfi emléktáblájával a vár alatt van, szemben az evangélikus templommal.
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a vár bejárata előtti tér.
