A két Küküllőt elválasztó dombok között bújik meg Somogyom. Öt temploma hirdeti, akármilyen kicsi is volt, megfértek benne a különböző felekezetek és nemzetiségek, a magyartól, a szászon át a románig.
Somogyomban van református, római katolikus, görögkatolikus, ortodox és evangélikus gyülekezet is, igaz utóbbi csak néhány hívet számlál. Az evangélikusok 15. században épült temploma egy csodát is rejt, amit 2021-ben tártak fel! Ez egy közel 100 négyzetméteres Szent László legenda.
Somogyomban közel 200 magyar ember él, 100 körüli a római katolikusok, 80 a reformátusok száma. A református templom 1866-ban épült, hál’ Istennek sikerült az elmúlt években felújítani, kívül-belül. A református és az evangélikus templom megtekintése után szembeötlő igazán az a kontraszt, hogy Erdélyben mi lesz a sorsa egy elnéptelenedett egyház és nemzet templomával, akik elmenekültek és hátrahagyták az évszázados értékeket, illetve, hogy fest annak a nemzetnek a temploma, amely még élni akar. Reméljük, hogy évszázadokig Somogyom büszkesége lesz mind a református, mind a remélhetőleg szintén megújuló evangélikus templom… főleg, ha odabent Szent László harcol a nemzetért.
Amennyiben meg szeretnénk látogatni a két templomot, Hajdú-Nagy István küküllőalmási református lelkészt kell keresni (0040743796759), ugyanis Somogyom Küküllőalmás leányegyháza. Egyéb telefonszám: +40269254355.
Az evangélikus templomról bővebben a Teleki Alapítvány jóvoltából: a templom a 19. században nagyon rossz állapotban volt, életveszélyesnek nyilvánították, 1859-ben az alapjaitól kezdve állították helyre. Az iratok szerint külső és belső falképeit ekkor lemeszelték. A somogyomi evangélikus templom falképeiről az első adatot Michael Schlichting 19. század első feléből származó rajza szolgáltatja. A rajz a somogyomi templom déli homlokzatát ábrázolja. A diadalív és a szentély déli ablaka között jól kivehető a Szent Kristóf egész alakja, vállán a gyermek Jézussal. Minden bizonnyal ekkor még ez a falkép értelmezhető állapotban volt. 2002-ben a falképek nagy felületeken váltak láthatóvá a hámló mészrétegek alól. Egy 2003-ban végzett felújítás során az északi hajófal közép részén két egymás alatti jelenetet tártak fel. A két jelenet Szent Katalin életéből ábrázol jeleneteket: Szent Katalin Maxentius császár előtt, és Szent Katalin vértanúsága. A további falkutatások, feltárások során sikerült beazonosítani az északi hajófal legalsó regiszterében Szent Péter vértanúságát és az Utolsó ítéletet és egy eddig ismeretlen Szent László-legendát. A legenda becsült összfelülete 4o négyzetméter. A szentély déli falán egy rendkívül ritka ikonográfiai ábrázolást, egy ún. „élő kereszt” jelenetet sikerült beazonosítani. Ezen ikonográfiai ábrázolás egyetlen megfelelője a középkori Magyar királyság területén a felvidéki Pónyik római katolikus templomában található. A külső falfelületeken egy nagyon lepusztult állapotú mész-homok alapú vakolatfelület látható. Ez a vakolatfelület feltehetően részben még középkori, részben az 1854-59-es javításkor lett felhordva, ez volt ugyanis az utolsó nagyobb szabású javítás, amikor vakolásról is szó esik. A nyugati kapuzat bélletének réz-zöld és vörös színű színezése az esőtől védettebb csúcsívben maradt fenn. A csúcsív fölött, a vakolat felületén zöld színnel festett növényi ornamentika látható. A déli szentélyfal közép részén, az ablaktól nyugatra egy téglalap alakú vakolt felületen Szent Kristóf és a gyermek Jézus töredékes alakja látható. A szentély keleti oldalán, az ablak alsó szélétől lefelé egy téglalap alakú falképes vakolat látható. A képmezőben három glóriás fej látható, az alakok elrendezéséből, mozdulataiból feltételezhető, hogy egy Pieta-ábrázolás.
2019-ben és 2020-ban történt a restaurálás a magyar kormány által létrehozott Rómer Flóris-terv keretéből, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában. Kiss Lóránd és munkatársai feltárták és konzerválták a hajó északi falán a legfelső regisztert. A somogyomi Szent László-legenda kitűnik rendkívüli részlet gazdagságával (építészeti elemek, fegyverzetek, páncélok stb.), illetve néhány olyan részlettel melyekkel az eddig ismert legenda ábrázolásoknál nem találkozunk (pl. a Szent László bárdját hordozó apród).
A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a református és evangélikus templomok előtti tér.
