Ha valaki a Glatz-fennsíkra akar feljutni, előbb-utóbb egy patakmederben találja magát. Épp ezeknek a keskeny sziklaszurdokoknak a bejárása adja a káposztafalvi túrák savát-borsát.
A közel 4 km hosszú Piecky-völgy alsó, szelídebb részét a patak egyedülállóan fehér mészkavicsai után Fehér-völgynek is nevezik.
Az addig békés völgy a középső részén egyre zordabb szakadékokkal övezett szurdokká alakul. A forrás és a torkolat közötti nagy szintkülönbség okozza, hogy a Glatz-fennsíkon még békésen folydogáló patakok egyre mélyebbre vájják magukat a mészkőmederben.
A szurdokba haladva érjük el a 13 méteres Nagy-vízesést, amely az első feltárók számára komoly kihívást jelentett. Itt van a karsztvidék leghosszabb létrája, a maga 50 fokával és 20 méterével.
A Nagy-vízesés fölött egy igen szűk hasadékban megyünk tovább. Ez a völgy legvadregényesebb része, ahol a falétrák közvetlenül a patakmeder fölött vezetnek.
A 10 méter magas Teraszos-vízesés egy barlang beomlása után alakult ki. A zuhatag több kemence alakú mélyedést vájt a sziklafalba, ezért is nevezik a völgyet piecnek, ami magyarul üstöt, kemencét jelent.