Káposztafalvi-karszt 2. — Téli túra a Felvidék paradicsomába
Hazajáró műsorok

Káposztafalvi-karszt 2. — Téli túra a Felvidék paradicsomába

215. rész
"Szepesség sok változatos hegyvidéke között is kiválóan érdekes az újabban „Paradicsomak” nevezett vidék. Két nagy fennsík a központja: a Glac és a Gerava. A víz hatalmas munkáját látjuk völgyrendszerében, főérdekességét pedig a gugyorok teszik, e vízalakította sziklacsudák. A Glacról sugárszerűen futnak le ezek a szűk patakmedrek, mind más és más szépséget rejteget. Iglói turisták, természetrajongó tanárok munkája, buzgalma tárta föl ezt a gyönyörű helyet."
Kalmár Eszter: A Hernádáttörés vidékéről (1927)

Még haza­já­rá­sunk kez­de­tén, szép őszi idő­ben keres­tük fel Sze­pes­ség és Gömör hatá­rán a Káposz­ta­fal­vi-karszt mész­kő­bi­ro­dal­mát. Télen egész más arcát mutat­ja a hegy­ség, eljöt­tünk hát újra, hogy beme­rész­ked­jünk jég­csa­pok­kal díszí­tett szur­do­ka­i­ba és fel­másszunk messze­lá­tó fenn­sík­ja­i­ra. A Kár­pát Egye­sü­let Iglói osz­tá­lya a 19. szá­zad végé­től tár­ta fel völgy­ről-völgy­re “Fel­ső-Magyar­or­szág Para­di­cso­mát,” amit ma már 300 km-nyi jel­zett turis­ta­úton, lét­rák, hidak, és vas­lán­cok segít­sé­gé­vel jár­hat be a kaland­vá­gyó turis­ta.

Látnivalók / Felvidék / Szepesség
Piecky-völgy

Ha vala­ki a Gla­tz-fenn­sík­ra akar fel­jut­ni, előbb-utóbb egy patak­me­der­ben talál­ja magát. Épp ezek­nek a kes­keny szik­la­szur­do­kok­nak a bejá­rá­sa adja a káposz­ta­fal­vi túrák savát-bor­sát.

A közel 4 km hosszú Piec­ky-völgy alsó, sze­lí­debb részét a patak egye­dül­ál­ló­an fehér mész­ka­vi­csai után Fehér-völgy­nek is neve­zik.

Az addig békés völgy a közép­ső részén egy­re zor­dabb sza­ka­dé­kok­kal öve­zett szur­dok­ká ala­kul. A for­rás és a tor­ko­lat közöt­ti nagy szint­kü­lönb­ség okoz­za, hogy a Gla­tz-fenn­sí­kon még béké­sen foly­do­gá­ló pata­kok egy­re mélyebb­re váj­ják magu­kat a mész­kő­me­der­ben.

A szur­dok­ba halad­va érjük el a 13 méte­res Nagy-víz­esést, amely az első fel­tá­rók szá­má­ra komoly kihí­vást jelen­tett. Itt van a karszt­vi­dék leg­hosszabb lét­rá­ja, a maga 50 foká­val és 20 méte­ré­vel.

A Nagy-víz­esés fölött egy igen szűk hasa­dék­ban megyünk tovább. Ez a völgy leg­vad­re­gé­nye­sebb része, ahol a falét­rák köz­vet­le­nül a patak­me­der fölött vezet­nek.

A 10 méter magas Tera­szos-víz­esés egy bar­lang beom­lá­sa után ala­kult ki. A zuha­tag több kemen­ce ala­kú mélye­dést vájt a szik­la­fal­ba, ezért is neve­zik a völ­gyet piec­nek, ami magya­rul üstöt, kemen­cét jelent.

Bővebben...
Glatz-fennsík

A hegy­ség leg­na­gyobb kiter­je­dé­sű mész­kő­pla­tó­ja a Gla­tz. A Gla­tz-utat a 18. szá­zad­ban az akko­ri tulaj­do­nos Csá­ky csa­lád épít­tet­te.

Bővebben...
Róth-szakadék

Az első ismert turis­ták, akik végig­jár­ták a völ­gyet, az iglói tanár, Róth Már­ton és tár­sai vol­tak 1898-ban. Ők fedez­ték fel a völgy fel­ső részén szű­kü­lő hasa­dé­kot, azaz a gugyort.

Bővebben...
Holló-kő

A Hol­ló-szik­la bér­ce­in ébred rá az erre járó ván­dor, hogy a hegy­ség­ben nem­csak a szur­do­kok, hanem a szir­tek is gigan­ti­kus lát­vánnyal fogad­ják.

Bővebben...
Zejmár-szakadék

Imrik­fal­vá­hoz közel nyí­lik a karszt­vi­dék leg­rö­vi­debb szur­do­ka, a Zej­már-sza­ka­dék. A Gera­va-fenn­sík­ról dél­re lefo­lyó patak rövid útja alatt igen komoly víz­esés­rend­szert alko­tott.

A szo­rost 1963-ban nyi­tot­ták meg, azóta itt is lét­rák, lán­cok és fém­tál­cák segí­tik az elő­re jutást.

A szur­dok leg­ma­ga­sabb víz­esé­se, a Nálep­ka.

Bővebben...