A Kor­pona és a Lita­va pata­kok össze­fo­lyá­sá­nál tele­pült Árpád-kori Palást évszá­za­do­kon át őrhe­lye volt a magyar­ság­nak. 1552-ben a keresz­tény sere­gek itt ütköz­tek meg az osz­mán hadak­kal.

A hagyo­mány sze­rint a falu ősi bir­to­ko­sa a Palás­thy csa­lád őse, Bors volt, aki II. End­re királlyal együtt har­colt a Szent­föl­dön és 1217-ben kirá­lyi ado­mány­ként kap­ta a bir­to­kot, ami később a hon­ti ura­da­lom része lett.

A Palás­thy-kas­tély­ban szebb idők­ben még vár­me­gye­gyű­lést is tar­tot­tak, de ma is mél­tó sze­re­pe van a magyar ügy szol­gá­la­tá­ban. Egy­há­zi isko­la műkö­dik ben­ne. Az isko­la név­adó­ja, Palás­thy Pál esz­ter­go­mi püs­pök épí­tet­te – a 13. szá­za­di ősi, de erő­sen meg­ron­gá­ló­dott temp­lom helyett – a sze­cesszió gyöngy­sze­mét, a Szent György plé­bá­nia­temp­lo­mot is, 1898-ban.

És Palás­thy püs­pök­nek köszön­he­ti a falu a temp­lom alat­ti régi nye­reg­te­tős isko­lát is, amely­ben nép­raj­zi és egy­ház­tör­té­ne­ti gyűj­te­ményt ren­dez­tek be. A köz­ség­nek ugyan­is rend­kí­vül gaz­dag nép­ha­gyo­má­nya van.

Az Iván­ka csa­lád 19. szá­za­di kúri­á­ja ma már a Szlo­vá­ki­ai Magyar Cser­kész­szö­vet­ség neve­lé­si köz­pont­já­nak ad ott­hont. Udva­rán a fake­reszt Hont vár­me­gye utol­só főis­pán­já­nak, Iván­ka Ist­ván­nak állít emlé­ket, aki­nek hazá­ért áldo­zott éle­te drá­ma­i­an zárult le itt. A tri­a­no­ni ország­vesz­tés elő­es­té­jén, 1919-ben a vörös ter­ro­ris­ták letar­tóz­tat­ták a haza­fit, de mielőtt elhur­col­hat­ták vol­na, öngyil­kos lett.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 165. rész: Korponai-erdő 2. — Végvárak a Felvidék határán