Amikor 1848-ban Ugocsa vármegye főispánja, báró Perényi Zsigmond a szabadságharcba indult, meghagyta, hogy ne zárják be a kastély kapuját, a szabadságharc katonáinak adjanak szállást és tárt kapukkal várják hazatérését. Perényi báró soha nem térhetett haza, a császáriak kivégezték, de hű népe még sokáig tárt kapukkal várta szeretett báróját és a szabadságharcosokat. A romos vár és a 14. századi eredetű kastély, ennyi maradt a Perényi családból Ugocsa vármegye régi központjában, Nagyszőlősön.
Perényi Zsigmond szobra eredetileg a főteret díszítette, de a szovjet időkben nem maradhatott. Ma a volt vármegyeháza előtt áll, s az épületben működő magyar középiskola is a vértanú báró nevét viseli.
Él még Nagyszőlősön zeneszerzőnk, Bartók Béla emléke is. Néhány gyermekévét töltötte itt, s ebben a városban volt az első nyilvános fellépése is. Az egykori háza mellett a központban is van egy kisebb emléke.
A várból elűzött ferencesek a Perényiek hívására a 17. században tértek vissza Nagyszőlősre. Templomukat és kolostorukat a szovjet időkben múzeummá nyilvánították. Ám az újjáéledt ferences rend ismét diadalt aratott a hitetlenség felett, s hosszas huzavona után, 2001-ben visszakapta jogos tulajdonát.
Hasonló sorsa volt a Nagyboldogasszony templomnak is. A hit hét évszázados bástyáját meggyalázta a sztálinista Szovjetunió. 1959-ben feldúlták, kirabolták, bezárták Isten házát, és vállalati raktárként használták. De egy valami nem vettek számításba: a magyarok nagyasszonya soha nem hagyja el hívő népét. A vörös birodalom összeomlott és a lelkes hívek, ahogy lehetett, 1991-ben megújították és újraszentelték a templomot.