Nagybörzsöny éke a ragyogó épségben megmaradt Árpád-kori Szent István templom, melynek különlegessége a szentély felső részén futó párkány, ahol 19 félkör van. Ezekben 18 keleties, bajuszos férfi fej látható, az utolsó félkör viszont üres. Egy börzsönyi legenda szerint annak a 19 tatárnak az emlékét őrzi, akik egykor megtámadták a falut. A börzsönyiek ellenálltak, és 18 támadót levágtak, a 19. viszont elmenekült. A templomot ezért úgy építették, hogy ha az utolsó kutyafejű visszatér, akkor az ő feje is odakerülhessen a társai közé.
A falu képe még őrzi a középkori bányaváros emlékét, ahol 1724-ben még vármegyegyűléseket is tartottak. A város lakosságát főleg németek és magyarok alkották, erről tanúskodik a 13. században épült bányásztemplom.
Az egyik legnagyobb turista vonzerő az 1908-ban megnyitott erdei vasút, amit 1992-ig használták gazdasági célokra, majd hosszú küzdelem után 2002-ben újra megnyitottak, már a turisták számára. A különleges vonalvezetésű hegyivasút kalandos útja során 200 méter szintkülönbséget küzd le. A helyreállított 8 km-es szakasz legérdekesebb része a Kisirtás és Nagyirtás közötti Tolmács-hegyi csúcsfordító, aminek Európában és a világban is alig akad párja, ezért is nyilvánították e vonalszakaszt ipari műemlékké is.