„Az általában apró helységek sűrűn sorakoznak egymás mellett, kivált a lapályokon és a hegyek lábainál. Dél felől a Túrócz mellékén haladva, mind több érdekes pont tűnik elénk. Odább a mosóczi patak mellett találjuk a megye legnagyobb és legvagyonosabb községeinek egyikét, Mosóczot, széles ereszű, kémény nélküli házaival, gazdálkodó, kereskedő és főleg szövőipart űző tót lakosaival, kik büszkék arra, hogy Kollár János, kiváló tót író az ő falujokban született. A község nevezetessége Révay Ferencz báró szép kastélya.” (Lovcsányi Gyula: Túróczmegye)
Mosóc legismertebb szülöttje valóban Kollár János (1793–1852) evangélikus lelkész, a szlovákok nagy költője; szülőháza a róla elnevezett utcában van a neogótikus templom szomszédságában. Mosóc eredetileg két településből tevődött össze: az első, „Machyuch”, a második, „Terra Moys”, amely a helység mai nevét adta, a mai „Vidrmoch” helyén állt. Ebből a második elnevezésből – amelynek jelentése „Mois” földje – arra lehet következtetni, hogy a község egy bizonyos Mois tulajdona volt a régi időkben. A turóci kézművesség egykori fontos központja eleinte kiváltságos városkaként, a királyi Blatnica várának alárendelve fejlődött, majd 1527-től Mosóc a Révayak kezébe került. A család kastélyát könnyen megtaláljuk a település központjában egy nagy park szélén. A parkban áll a Révay család mauzóleuma és egy pavilon is. A jelvényszerző mozgalom igazolópontja a kastély előtti tér.
