Hazajáró műsorok

Nagy-Fátra – “Csöndes ősi Fátra”

48. rész

“A Kis- és Nagy-Fátra közét egy nem nagy terjedelmű, de igen kies völgymedencze foglalja el. A medenczét szegélyező magas, erdős és sziklás hegyek lépcsőzetesen ereszkednek alá a Túrócz vize felé. Keleten 45 kilométer hosszúságban, legterjedelmesb mészkőhegységeink egyike, a Nagy-Fátra szegélyezi; Itt-ott gnájsz és gránit is fordúl elő, de a legtöbb hegyet és csúcsot triasz és kréta-korszakbeli dolomit alkotja; ennek köszönhetik festői alakulásukat. Ez a rideg hegyvilág csak lejtős oldalágakat bocsát a Túrócz folyócska völgyébe, hol már számos helység szegélyezi a tövét, melyeknek határai a föld soványsága és az év nagyabb részét kietlenné tevő zordon időjárás miatt szűken teremnek; de nyáron gyönyörű zöld az egész táj…”

 Lovcsányi Gyula: Túróczmegye

A piarista tudós, Lovcsányi Gyula leírása óta nagyot fordult a világ. Felső Magyarországból egy tollvonással Szlovákia lett, de a táj, a régi Túróc és Liptó vármegye határhegysége mit sem változott. A Nagy-Fátra ma is régi fényében emelkedik a Felvidék középső részén, a Kis-Fátra, az Alacsony-Tátra és a Körmöci-hegység szomszédságában, északról a Vág, nyugatról a Turóc, keletről a Revuca völgye ölelésében. Az ypszilon alakú, két párhuzamos hegyláncból és egy déli magasabb gerincből álló hegység gerinceit kiterjedt havasi legelők takarják, minden évszakban ideális terepet nyújtva a gyephavas túráknak. A Hazajáró ezúttal a természeti értékei miatt 2002-ben Nemzeti Parknak nyilvánított Nagy-Fátra őszi színvilágára kíváncsi és legmagasabb, leglátványosabb, 1500 méter fölé nyúló tetőit látogatja meg. Bekukkantunk még az egykoron virágzó uradalmak, őrt álló várak, dolgos kisiparosok és szabadsághősök alakította Túróci-medencébe is, ahol magyar szóval már nem találkozhatunk, de egy-egy eldugott sírkövön vagy emlékművön, azért a kíváncsi turista előtt csak elősejlenek a magyar múlt lenyomatai.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Liptó

Olyan nemes családok váltották itt az őrséget, mint a Berzeviceiek, a Doncsok, a Pongráczok, a Neczpáliak, a Szapolyaiak, a Prónayak és a 16. századtól egészen 1945-ig a Révayak, akik Blatnica várából költöztek le 18. századi barokk kastélyukba.

A krónikák szerint a zniói jezsuiták tanították meg a túróci falvak népeit a növényolaj sajtolására és a sáfránytermesztésre. A túróci gyógyító-olaj árusok messze földre is eljutottak. Ezek a máig megmaradt jellegzetes házaik, posztóványoló és olajsajtoló melléképületeik ma már csupán turista-látványosságként szolgálnak.

A Blatnica patak völgye fölötti hegycsúcson magasodik a várrom. Korabeli jelentőségét jelzi, hogy fénykorában a turóci királyi ispánok viselték egyben a blatnicai várnagy tisztségét is. A középkorban nemes urak és hercegek építették, szépítették, majd lakták a Berzeviczyek, a Pongráczok, a Necpályak, és még Mátyás királynak is akadt dolga itt, amikor le kellett vernie a vár akkori lengyel urainak összeesküvését. Az uradalmat a XVI. században a Révay família kapta meg adományul. A vár később meghajolt Bocskai, Bethlen, majd Rákóczi katonái előtt is. Aztán 1790-ben a Révay család utolsó sarjai is kiköltöztek Blatnica várából. Azóta porladoznak falai, ám jó látni, hogy felismerték turisztikai jelentőségét, és ma is dolgos kezek munkálkodnak helyreállításán.

Bővebben...

Közel ezer éves falu Necpál. A 13. században templomot is építettek maguknak, amit Szent László király tiszteletére szenteltek fel. A Neczpáliak ősi birtoka a 15. században lett a Justh családé, akik egészen a 19. század végéig birtokolták, és fel is virágoztatták a települést. A család tagjaival ma már csak a templom melletti síremléküknél találkozhatunk.

A falu központjában 17. századi kéttornyos emeletes reneszánsz várkastélyuk várja sorsa jobbra fordulását. A kastély parkjában nem lelhetett örök nyugodalmat Rákóczi kiváló tábornoka, Petrőczy István sem, akit egykoron itt temettek el, de hiába keresnénk síremlékét, az egykori díszes kertben már a gaz az úr. A faluban az evangélikus templomnál, ahol 2000 óta hirdeti emléktábla, hogy az e templom helyén állt egykori fatemplomban keresztelték meg a Necpálon 1791-ben született Hrúz Máriát, Petőfi Sándor édesanyját.

Az alsó kastély kertjében található egy újabb necpáli születésű magyar hazafi, az aradi vértanú, Lahner György tábornok emlékoszlopa.

Bővebben...

Szklabinya 13. századi eredetű várát a zólyomi ispán, Doncs mester építtette. A Révayak többször is megerősítették, átépítették, és oly naggyá tették, hogy a várkastély a 18. század közepéig Turóc vármegye székhelye volt. Aztán az új rend kiköltöztette innen az urakat, hogy végső pusztulását a második világháborús partizánharcok hozzák el.

Bővebben...

A Rakitor-csúcsról csodás panoráma tárul elénk. Északnyugatra tekintve a Fenyőházi-völgy felett húzódó Fátra gerincre érdemes innen egy pillantást vetni, de csodás kilátás nyílik a Fekete-kőre, a Ploszka gyephátára és a Borisov csúcsra. Tovább haladva elérjük a Borisov-házat, ami ideális központja a csillagtúráknak. Innen indulva érhető el többek között a Borisov-csúcs.

Az Osztredok, vagy más néven Közép-Oromról a Borisov és a Sopron-gerinc mögött a távolban a Túróci-medence fölött húzódó Kis-Fátra vonulata is kirajzolódik. A kellemesen hullámzó déli gerincszakasz utolsó kiemelkedő csúcsa a Krizsna, vagyis a Kereszt-hegy.

Bővebben...

A mészkőbércről csodás kilátás nyílik a szédítő mélységű Óhegy-völgyre, valamint az Alacsony-Tátrára.

Bővebben...