Árpád-kori tele­pü­lés Kis­sze­ben. A közép­ko­ri Fel­ső-Magyar­or­szág egyik leg­je­len­tő­sebb váro­sa 1406-ban Zsig­mond­tól kapott sza­bad kirá­lyi váro­si jogot. A kivált­ság­hoz mél­tó plé­bá­nia­temp­lom is illett, amit aztán egy­re csak bőví­tet­tek, díszí­tet­tek. Ám a fény­re árnyék vetült. Előbb a refor­má­ció hozott val­lá­si vil­lon­gá­so­kat, majd a kuruc-labanc ellen­tét rom­bol­ta a várost, amit a pes­tis­jár­vány teté­zett be.

A pia­ris­ták 1740-ben vetet­ték meg a lábu­kat Sze­ben­ben, isko­lá­juk gene­rá­ci­ók kivá­ló­sá­ga­it nevel­te, míg­nem 1919-ben a cseh­szlo­vák meg­szál­lók elül­döz­ték őket. Köz­ben azért volt egy 1848–49-es sza­bad­ság­harc is, amely­ben olyan vité­zül helyt áll­tak a hely­bé­li­ek, hogy Kos­suth mél­tán nevez­het­te a várost „hű Sze­ben­nek”.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 210. rész: Csergő-hegység — A Tarcától a Poprádig