Nehézségi szint:
Árpád-kori település Kisszeben. A középkori Felső-Magyarország egyik legjelentősebb városa 1406-ban Zsigmondtól kapott szabad királyi városi jogot. A kiváltsághoz méltó plébániatemplom is illett, amit aztán egyre csak bővítettek, díszítettek. Ám a fényre árnyék vetült. Előbb a reformáció hozott vallási villongásokat, majd a kuruc-labanc ellentét rombolta a várost, amit a pestisjárvány tetézett be.
A piaristák 1740-ben vetették meg a lábukat Szebenben, iskolájuk generációk kiválóságait nevelte, mígnem 1919-ben a csehszlovák megszállók elüldözték őket. Közben azért volt egy 1848–49-es szabadságharc is, amelyben olyan vitézül helyt álltak a helybéliek, hogy Kossuth méltán nevezhette a várost „hű Szebennek”.