Hont vár­me­gye egy­ko­ri szék­he­lye Ipoly­ság. A város alap­ját egy­ko­ri pre­mont­rei kolos­to­ra adta, amit a 13. szá­zad ele­jén a Hont-Páz­mány nem­zet­ség­be­li Már­ton bán ala­pí­tott. A török ura­lom után a jezsu­i­ták épí­tet­ték újjá a kolos­tort, s 1734-ben befe­jez­ték a két­tor­nyú barokk temp­lo­mot is.

1868-ban a palóc fővá­ros­ban szü­le­tett majd járt isko­lá­ba a nem­zet nagy taní­tó­ja, Sajó Sán­dor, aki miu­tán átél­te, hogy elsza­kí­tot­ták és perem­vá­ros­sá tet­ték sze­re­tett szü­lő­he­lyét, a magyar fáj­da­lom köl­tő­jé­vé vált.

Az Ipoly túl­part­já­ra a máso­dik világ­há­bo­rú­ban meg­sem­mi­sült, majd 2010-ben köz­ada­ko­zás­ból újra­ál­lí­tott Nepo­mu­ki Szent János szob­ra veze­ti át a ván­dort.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 73. rész: Alsó-Ipoly mente 1. — Ipolyságtól Tésáig