Tör­té­nel­mi hazánk nyu­ga­ti kapu­ja a Duna men­tén a Kis-Kár­pá­tok mere­dek csú­csán őrkö­dő Dévé­nyi vár. A Duna áttö­ré­se évez­re­dek óta fon­tos köz­le­ke­dé­si útvo­nal, már a római kor­ban és a nép­ván­dor­lás idő­sza­ká­ban is stra­té­gi­ai jelen­tő­ség­gel bírt. Erre veze­tett a Bal­ti­kum felől Rómá­ba a Boros­tyán­kő-út, majd a szent­föl­di zarán­dok­út is, s ami­ért szá­munk­ra oly ked­ves e hely, a 13. szá­zad­tól kirá­lyi határ­vár­ként évszá­za­do­kon át őriz­te hazán­kat, kiáll­va meg­annyi roha­mot és cse­rél­ve oly sok gaz­dát. Aztán 1809-ben jöt­tek Napó­le­on bar­bár fran­cia sere­gei és fel­rob­ban­tot­ták. A vár fala­i­ról fes­tői kilá­tás nyí­lik a fel­leg­vár­ra, a legen­dák fölött őrkö­dő Apá­ca-torony­ra, a Kis-Kár­pá­tok vonu­la­ta­i­ra, a Hain­bur­gi-rög között áttö­rő Duná­ra és régi nyu­ga­ti határ­fo­lyónk, a Mor­va dunai tor­ko­la­tá­ra.

Dévény volt hogy össze­kö­tött, de leg­több­ször saj­nos elvá­lasz­tott egy­más­tól népe­ket és nem­ze­te­ket. A vár alatt, a duna-par­ti emlék­mű annak a sok száz, köz­tük több magyar már­tír­nak állít emlé­ket, akik a cseh­szlo­vák kom­mu­nis­ta vész­kor­szak ide­jén pró­bál­tak itt a vas­füg­gö­nyön túl­ra mene­kül­ni, de a sza­bad­ság helyett golyó­szó­ró vár­ta őket.

Hazajáró epizódban szerepelt:

• 71. rész: Dévényi-kapu — Ahol a Kárpátok kezdődik