Csetnek

Uticélok / Felvidék / Gömörország
Nehézségi szint:
2/10

Volt idő, amikor Csetnek a környék kereskedelmi, bányászati és vasipari központja volt. Már 1328-ban városi kiváltságokat nyert Károly Róberttől, majd mint az Ákos nembeli Csetneki család uradalmi székhelye, a környező vasbányászfalvak központja lett. Német hospesei szorgalmának hála hamar mezővárossá fejlődött.

Csetnek egykori vízivárát az Ákosok építették a 13. században. Később várkastéllyá alakították át, ám ma már csak néhány bástyája árválkodik mementóul.

Csetnek nemesi családjai több kúriát is emeltek a városban, amelyek a középkori eredetű főtéren küzdenek az elmúlás ellen. A Madarász család palotája azért is nevezetes, mert benne született 1830-ban a magyar történelmi témák egyik legjelesebb festőművésze, Madarász Viktor.

Itt magasodik Isten ódon egyháza, Gömör vármegye gótikus büszkesége, amelyhez szinte minden építészeti korszak hozzátett legalább egy követ, mire elnyerte mai formáját. 1554-et írtunk, amikor Csetneky Zsigmond uraság hitvitába keveredett a pappal és az új tanokkal kacérkodó híveivel. Zsigmond uram végül a buzogányára bízta a döntést: ha át tudja repíteni a tornyon, akkor mit bánja, legyen az új vallásé a templom. Repült a buzogány, de akkorát, hogy alig bírták a túloldalt kicibálni a földből. Így lett az öreg csetneki templom az evangélikusoké.

Nyomban le is meszelték a középkori freskókat, de a többnyire itáliai piktorok alkotta falképek ma már újra régi fényükben díszlenek.

Mint egy szakrális múzeumban, úgy némul el az ember a fából faragott reneszánsz és barokk berendezések között.

A szentély minden zugából magyar emlékek sejlenek fel. Itt vannak többek között a régi nemesi családok epitáfiumai, köztük Bakos György uraság díszes címerével.

A gótikus szentélykápolna faragott márvány sírkövei alatt a jeles gömöri Csetneki és Bebek családok tagjai alusszák örök álmukat.

Hazajáró epizódban szerepelt: