Hazajáró műsorok

Gömörország 2. – Egy százbércű tájhaza arcvonásai

199. rész

“Azt tartják a gömöriek, hogy vármegyéjük egy külön kis ország – Gömörország, amelynek mindig békés harmóniában élt együtt magyar, német és szlovák nyelvű lakossága. A maga zárkózottságában mindig egy sajátos nyelvjárású, szokású és szellemű külön kis országot alkotott a múltban s alkot ma is.”

Hazay Arthur (1941)

S alkot ma is – tesszük hozzá már a 21. században. Mert Gömörország ma is élő valóság. Tarka felépítésű hepehupás hegyeit izgalmas mészkősziklák, kiterjedt erdőségek, felszíni és mészkőbe bújt karsztjelenségek és ásványkincsek ékesítik. Búzatermő völgyeiben apró gömöri falvak népe élteti a hitet és a hagyományt. Szívjuk hát magunkba „Kincses Gömör” esszenciáját karsztvidékről ereszkedve, érchegységre emelkedve.

Látnivalók

Látnivalók / Felvidék / Gömörország

A Szilicei-fennsík rejtett zuga az örök jég birodalmát rejti. Itt található a mérsékelt égöv legalacsonyabban fekvő jégbarlangja.

Bővebben...

1951-ben a rozsnyói bányászok egy egészen pazar karsztvilágra leltek. A Szilicei-jégbarlangban eltűnő Fekete-patak mart és oldott ki a mészkőben egy több mint másfél kilométer hosszú, több szintes barlangjáratot, amelynek egyelőre alig 300 méternyi szakasza látogatható. A Gombaszögi-cseppkőbarlang 1955-ben nyitotta meg kapuit, lepompásabb terme az úgynevezett Díszterem. A 9°C-os hőmérsékletű és több mint 95%-os páratartalmú barlang járatait egészen kivételes cseppkő képződmények díszítik. A sztalaktitok, sztalagmitok, cseppkőlefolyások és bekérgeződések mellett a barlang legbecsesebb értékei a vékony szalmacseppkövek.

Bővebben...

Az Ákosok ősi települése Gombaszög, ahol a középkorban pálos kolostor, később pedig vashámor működött. A felvidéki magyar fiatalok gombaszögi rendezvénye komoly hagyománnyal bír. A Trianon utáni években a cserkészet és az abból alakult népi gyökerű Sarló mozgalom tartotta a lelket a fiatalokban táboraival. 2017-ben a tábor nyitónapján Tompa Mihály szobrát állították fel újra, mivel 1888-ban emelt szobra Trianon áldozata lett.

Bővebben...

Volt idő, amikor Csetnek a környék kereskedelmi, bányászati és vasipari központja volt. Már 1328-ban városi kiváltságokat nyert Károly Róberttől, majd mint az Ákos nembeli Csetneki család uradalmi székhelye, a környező vasbányászfalvak központja lett. Német hospesei szorgalmának hála hamar mezővárossá fejlődött.

Csetnek egykori vízivárát az Ákosok építették a 13. században. Később várkastéllyá alakították át, ám ma már csak néhány bástyája árválkodik mementóul.

Csetnek nemesi családjai több kúriát is emeltek a városban, amelyek a középkori eredetű főtéren küzdenek az elmúlás ellen. A Madarász család palotája azért is nevezetes, mert benne született 1830-ban a magyar történelmi témák egyik legjelesebb festőművésze, Madarász Viktor.

Itt magasodik Isten ódon egyháza, Gömör vármegye gótikus büszkesége, amelyhez szinte minden építészeti korszak hozzátett legalább egy követ, mire elnyerte mai formáját. 1554-et írtunk, amikor Csetneky Zsigmond uraság hitvitába keveredett a pappal és az új tanokkal kacérkodó híveivel. Zsigmond uram végül a buzogányára bízta a döntést: ha át tudja repíteni a tornyon, akkor mit bánja, legyen az új vallásé a templom. Repült a buzogány, de akkorát, hogy alig bírták a túloldalt kicibálni a földből. Így lett az öreg csetneki templom az evangélikusoké.

Nyomban le is meszelték a középkori freskókat, de a többnyire itáliai piktorok alkotta falképek ma már újra régi fényükben díszlenek.

Mint egy szakrális múzeumban, úgy némul el az ember a fából faragott reneszánsz és barokk berendezések között.

A szentély minden zugából magyar emlékek sejlenek fel. Itt vannak többek között a régi nemesi családok epitáfiumai, köztük Bakos György uraság díszes címerével.

A gótikus szentélykápolna faragott márvány sírkövei alatt a jeles gömöri Csetneki és Bebek családok tagjai alusszák örök álmukat.

Bővebben...

A Rőcei-hegyek oldalában még egy csodálatos barlang bújik meg. A martonházi aragonit barlang világviszonylatban is különleges jellegzetes vasvirágai miatt. 1995 óta a világörökség része a Gömör-Tornai-karszt és az Aggteleki-karszt barlangja.

Bővebben...

A Gömör-Szepesi-érchegység legmagasabb tömbje a Sztolica. Ez a fenyvesekkel és tisztásokkal takart vonulat a Sajó szülőföldje. Innen indul útjára az erecske, hogy a meredek hegyoldalról leszaladva, patakká cseperedve, majd folyóvá duzzadva kiléphessen a hegyek közül a Gömöri-medencébe.

Bővebben...